Ez a blogbejegyzés eredetileg teljesen másról szólt volna. Erre a hét végére azt terveztük, hogy kedves ismerőseinkhez látogatunk Washington mellé. Sajnos az egészségügy közbeszólt. Először a hátamban állt be valami, majd egy igen kellemes hasi fertőzést szedtem össze. Így maradunk itthon. S ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy megosszam azokat a tapasztalatokat, melyek fontosak az USA-ba kiköltözők számára. Teszem ezt azzal a szándékkal is, hogy egy ismeretlen ismerősünk vette fel velünk is a kapcsolatot, hogy adjunk tanácsokat. Fontos megjegyezni, hogy amit itt leírok annak egy része, egy nagyon fontos része a J vízummal rendelkezők számára szól. Én csak ezt ismerem, hiszen eme vízummal vagyunk kinn.
 |
| A vízum megszerzése nem is a legbonyolultabb... |
1. Előkészületek: Az előkészületekről elég sokat írtam ezen a blogon. Nagyon fontos a biztosítás megszerzése, a vízuminterjú, a repülőjegy. S itt néhány megjegyzés, amit most már lehet, hogy másként csinálnék. A biztosítás rendkívül fontos, de - egy kisebb betegeskedés után - úgy látom, elég a legolcsóbb. Ugyanis normálisan orvoshoz jutni nagyon nehéz. A magyar TB rendszer minden bolondsága mellett egy nagyon egyszerű dolog. Ugyanis, hiába van biztosításod, nem mehetsz akárkihez. Csak ahhoz mehetsz, akivel az adott biztosító szerződött. Ennek kiderítése meg nem annyira egyszerű. Mi egy amerikai biztosítóhoz szerződtünk (pontosabban én, mert Ancsa biztosítását a pályáztató rendezte), s két napja, amikor nagyon rosszul voltam három órát bújtam a honlapjukat, mire megtaláltam, hogy ha akarnék, kihez lehetne elmennem. S a dolog úgy kezdődik, hogy leszurkolod a vizitdíjat. Jó ennek itt más a neve, de az én biztosításomnál ott kezdődik, hogy 100 dollár. S akkor rád néznek. Nagyon-nagyon javaslom, hogy mielőtt kijön valaki menjen el orvoshoz nézesse át magát (ide értve a fogorvost is), mert óriási összegeket úszik meg, ha ezt megteszi... Van ismerősöm, akinek az olcsóbb volt, hogy felült a repülőre, s hazament egy komolyabb orvosi esetben... Ami a gyógyszereket illeti, antibiotikumot érdemes magaddal hozni, mivel azt itt nem, vagy csak nagy nehézségek árán találsz. S otthonról hiába küldik postán, államfüggő, hogy beengedik-e. Philadelphiába nem engedték be, míg New Jerseyben gond nélkül megkaptuk.
Ami a repülőjegyet illeti, ha megteheti az ember, hogy maga veszi meg (nálunk Ancsa jegyét fizette a pályáztató, az enyémet mi fizettük), akkor érdemes megnézni, hogy hova veszi meg az ember. Mi ugye Philadelphiába jöttünk. De ez alapjába véve egy "vidéki" hely. Ha New Yorkba vesszük a jegyet, akkor 50-60 ezer forintot is meg lehet takarítani. S onnan busszal 10 dolcsiért átjössz... Sajnos megszűnt az, hogy némi díj ellenében bármikorra átteheted a hazaút jegyét. A mi jegyünk 365 napig érvényes és slussz. Jó, lehet, hogy valamikor hazaugrunk, s egy olcsóbb jeggyel jövünk vissza, de akkor is ez fontos mérce.
2. Kiérkezés után: Az időeltolódás Magyarországhoz képest 6-9 óra. A keleti parton a kevesebb, a nyugati parton több. Idefele érkezve ez nem tűnik nagyon nehéznek, hiszen lényegileg csak tovább kell ébren maradni. Majd visszafelé lesz nehéz... Ellenben ami feltűnt, főleg itt Philadelphiában, de lehet, hogy máshol is ez a helyzet, hogy a dolgok később, úgy kilenc óra felé kezdődnek, s jóval tovább tartanak. Ancsa kvázi szabad munkaidőben dolgozik, de a kollegái is úgy kilenc felé mennek be, de nem is jönnek el ötkor... Szóval miután kiérkezik az ember, főleg, ha hosszabb időre jön az első, mondhatni legfontosabb dolog a telefon vásárlása. Telefonszám nélkül ugyanis semmit se lehet elintézni. Mindenhol telefonszámot kérnek. Bankban, lakásbérlésnél, ID készítésnél, mindenhol. Mi az AT&T szolgáltatónál vagyunk, elsősorban azért, mert a kártyákat bármelyik boltban meg lehetett venni, s ez volt az első, amit láttam. Amit mi használunk az félig-meddig feltöltőkártyás telefon, ami azt jelenti, hogy havonta egyszer tölteni kell rá 60 dollárt, s ezért korlátlan belföldi beszélgetés, valamint 2 Gb internetet kapunk. A mobilnet egészen jó, de városokon kívül sokszor nincs kapcsolat. Amerika nagyon nagy ország, s ezért érdemes megnézni, hogy az adott területen melyik szolgáltató a leghasználhatóbb. Ha haza szándékozik menni az ember akkor azt is érdemes megnézni, hogy melyik szolgáltató telefonjai használhatóak Magyarországon. A Verzion nevű cég például olyan sávot használ, ami otthon nincs, s ezért a telefonjai csak itt használhatóak... A másik, ami szintén nagyon lényeges az egy papír. Ami a J-s vízumosoknak a szent papírja, a DS-2019. Arra szinte végig szükség lesz. Arra kapsz bankkártyát, SSN-t, ID-t, azzal tudod kivenni a lakást... S azzal mehetsz külföldre (pl. Kanadába). Mint a kincs, úgy kell őrizni... Ha elveszik - elvesztél. A lakás választásról sokat nem írnék, szerencse is kell hozzá, meg sok utánajárás. Egyetlen dolgot tanácsolnék, a környéket alaposan nézzük meg, mert nem szerencsés a gettó közepén lakást kivenni. Hacsak nincs egy jó életbiztosításunk...
3. Ittlét: Vannak környékek amelyek autó nélkül élhetőek, s vannak, melyek nem. Philadelphiában, New Yorkban és Washingtonban jó a tömegközlekedés, de nem akadálymentesített. Na jó, talán Washingtonban igen. De itt Philadelphiában a metró nagyon nehezen használható, ha valakinek nem jó a lába. Arról nem is beszélve, hogy fülledt, párás, büdös. S jó, ha tudod előre, hogy melyik irányban van az a hely ahova menni akarsz, mert a megállók nincsenek kiírva, csak, hogy Uptown, meg Downtown. Lefele, vagy felfele. New Yorkban a lefele általában Manhattant jelenti, a felfele meg mondjuk Bronxot, ha egy olyan vonalról beszélünk. S aránylag könnyű eltévedni, mert gyakran a metrón belül sincsen semmi tájékoztató tábla, kivéve a modern szerelvényeket... Aki viszont nem ezekbe a nagyobb városokba jön, az kocsi nélkül meg vagyon lőve. Autót bérelni nem bonyolult, annyira nem is drága, de napi használatra körülményes.
Ami a boltokat illeti nagyobb boltok a városokon belül nem nagyon vannak. Legközelebb hozzánk ilyen nagyáruház a Walmart van, ezt az otthoni Tescohoz hasonlítanám, de ennek választéka helyfüggő. Például a gettysburgi Walmartban nem lehetett élelmiszert kapni. Nekünk szerencsénk van, mert itt két sarokra van két szupermarket is, mi főleg, majdhogynem kizárólag ide járunk. Így az információink innen származnak, ami máshol lehet, hogy máshogy van. Nagyon javaslom, hogy a boltoknak az un. vevőkártyáját váltsa ki az ember, mert a legtöbb helyen adnak, s nem kis kedvezményeket. Egy nagyobb, kb. heti bevásárlás az olyan 100-120 dollárból megoldható, s egy ilyen kártyával általában 15-20 dollár lejön. Ami nem kevés. Szintén jó tanácsom, hogy azt a gondolkodást, hogy mindent átszámítunk forintba nagyon gyorsan felejtsük el. Az árak nem, vagy csak nagyon minimálisan hasonlíthatóak össze. Persze ezek államonként változnak. Az élelmiszer ilyen szempontból majdhogynem drágább. Pontosítok. Van olyan ami olcsóbb, pl. a marhahús. Van olyan ami drágább, pl. a gyümölcs. Legalábbis Philadelphiában. New Jerseyben a gyümölcs is olcsó. (Laci atya barátunk, aki jóval régebben él kinn, ezzel nem ért egyet, ő azt mondja, hogy sok minden olcsóbb. Ezért fogok egy blogbejegyzést írni az alapvető dolgok áráról...) Ellenben a műszaki cikkek, bútorok hihetetlenül olcsóak. A boltokban soha nem az az összeg van kiírva, mint amit fizetni fogsz, hanem a nettó ár, amihez hozzájön az államonként, sőt megyénként változó tax, azaz az adó.
S mindehhez a legfontosabb a bankkártya. Alig van olyan üzlet, ahol ne lehetne fizetni vele. Első lépésben az ember un. debit kártyát kap. Nagyon egyszerű, annyit költhetsz vele, amennyit ráraksz. A legtöbb bank elvárja, hogy valamennyi mindig legyen rajta, 100-200 dollár, ha ez alá mész, büntetés jön. Kb. 6 hónap után lehet kapni credit kártyát, tehát hitelkártyát. Persze, csak akkor ha akarsz. Ennek előnye, hogy pl. kocsit ezzel lehet bérelni. A debit kártyánál általában nem kérnek ID-t, ha fizetsz vele (hiszen azonosít a PIN kód, már ha kérik), de a creditnél sokszor kérhetik, hiszen ott nincs PIN kód, csak aláírsz és kész.
4. Hazaköltözés: Ez még nagyon előttünk van, de azért lényeges utánanézni. Amikor az ember kiköltözik 1 évre egy idegen országba, akkor sok a cucca. Amikor hazaköltözik meg még több. S itt most nem elsősorban a hűtőmágnes kollekciót, vagy a vásárolt pólókat értem. De sok olyan tárgy is felszaporodik, ami hozzá nő az ember szívéhez, s szívesen hazavinne. Van olyan magyar szolgáltató, amely nagyon kedvezményes áron hazaviszi a holmit, igaz, kb. 6 hét mire hazaér a dolog, de első osztályon utazik a tengeren. S egy fontos dolog, a vám. Ha legalább 12 hónapig kinn tartózkodik az ember, akkor a hazaköltözése un. hazatelepülésnek számít, tehát bizonyos határokon belül vámmentes. Ennek az a feltétele, hogy legalább hat hónapja a tulajdonban legyenek ezek a személyes vagyontárgyak (ami nem nagy kunszt, hiszen a legtöbb dolgot akkor veszi az ember amikor kiköltözik), továbbá ugyan azt a célt szolgálja, mint az előző lakhelyén. Magyarra lefordítva a tv-t tv-ként kell használni, nem lehet mondjuk kacsaúsztatóként. A személyes vagyontárgy háztartási célú ingóságok, valamint a kerékpárok és motorkerékpárok, magán gépjárművek és azok pótkocsijai, kemping lakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek. Ez utóbbiból nekünk néhány még hiányzik, de ha valaki egy magánrepülőgépet hozzánk akar vágni, állunk elébe. A rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy bölcsészettudományi hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek, szintén a "személyes vagyontárgyak" körébe tartoznak. Nem tekinthetők személyes vagyontárgynak, az olyan árucikkek, melyek jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva kereskedelmi célt szolgálnak.
A "háztartási célú ingóságok" az érintett(ek) személyes használatára vagy háztartási igényei(k) kielégítésére szánt személyes ingóságot, ruhaneműt, lakberendezést és felszereléseket jelentik. Még annyi a lényeg, hogy a hazaköltözéstől számított 12 hónapon belül kell ezeket a cuccokat hazavinni, s még annyi, hogy eladni egy éven belül csak adó és vám fizetése után lehet.
Nos, első lépésben ennyit tanácsolnék utódainknak, illetve a most kijövőknek. Még valami. Amerika egy nagyon furcsa ország. Nagyon sok humor, s még több türelem kell hozzá. De érdemes megismerni, mert hihetetlen hely. S a szabályokat betartva aránylag könnyen élhető is. S természetesen egy csomó mindenre ez a bejegyzés nem tért ki, de majd ha megint lesz egy kicsit "ráérősebb időm", akkor arról is írok. Ilyen a netes vásárlás, a magyar televízió, a magyar ételek, a közösségi élet... S még sok minden van a sorban...
Ami a repülőjegyet illeti, ha megteheti az ember, hogy maga veszi meg (nálunk Ancsa jegyét fizette a pályáztató, az enyémet mi fizettük), akkor érdemes megnézni, hogy hova veszi meg az ember. Mi ugye Philadelphiába jöttünk. De ez alapjába véve egy "vidéki" hely. Ha New Yorkba vesszük a jegyet, akkor 50-60 ezer forintot is meg lehet takarítani. S onnan busszal 10 dolcsiért átjössz... Sajnos megszűnt az, hogy némi díj ellenében bármikorra átteheted a hazaút jegyét. A mi jegyünk 365 napig érvényes és slussz. Jó, lehet, hogy valamikor hazaugrunk, s egy olcsóbb jeggyel jövünk vissza, de akkor is ez fontos mérce.
2. Kiérkezés után: Az időeltolódás Magyarországhoz képest 6-9 óra. A keleti parton a kevesebb, a nyugati parton több. Idefele érkezve ez nem tűnik nagyon nehéznek, hiszen lényegileg csak tovább kell ébren maradni. Majd visszafelé lesz nehéz... Ellenben ami feltűnt, főleg itt Philadelphiában, de lehet, hogy máshol is ez a helyzet, hogy a dolgok később, úgy kilenc óra felé kezdődnek, s jóval tovább tartanak. Ancsa kvázi szabad munkaidőben dolgozik, de a kollegái is úgy kilenc felé mennek be, de nem is jönnek el ötkor... Szóval miután kiérkezik az ember, főleg, ha hosszabb időre jön az első, mondhatni legfontosabb dolog a telefon vásárlása. Telefonszám nélkül ugyanis semmit se lehet elintézni. Mindenhol telefonszámot kérnek. Bankban, lakásbérlésnél, ID készítésnél, mindenhol. Mi az AT&T szolgáltatónál vagyunk, elsősorban azért, mert a kártyákat bármelyik boltban meg lehetett venni, s ez volt az első, amit láttam. Amit mi használunk az félig-meddig feltöltőkártyás telefon, ami azt jelenti, hogy havonta egyszer tölteni kell rá 60 dollárt, s ezért korlátlan belföldi beszélgetés, valamint 2 Gb internetet kapunk. A mobilnet egészen jó, de városokon kívül sokszor nincs kapcsolat. Amerika nagyon nagy ország, s ezért érdemes megnézni, hogy az adott területen melyik szolgáltató a leghasználhatóbb. Ha haza szándékozik menni az ember akkor azt is érdemes megnézni, hogy melyik szolgáltató telefonjai használhatóak Magyarországon. A Verzion nevű cég például olyan sávot használ, ami otthon nincs, s ezért a telefonjai csak itt használhatóak... A másik, ami szintén nagyon lényeges az egy papír. Ami a J-s vízumosoknak a szent papírja, a DS-2019. Arra szinte végig szükség lesz. Arra kapsz bankkártyát, SSN-t, ID-t, azzal tudod kivenni a lakást... S azzal mehetsz külföldre (pl. Kanadába). Mint a kincs, úgy kell őrizni... Ha elveszik - elvesztél. A lakás választásról sokat nem írnék, szerencse is kell hozzá, meg sok utánajárás. Egyetlen dolgot tanácsolnék, a környéket alaposan nézzük meg, mert nem szerencsés a gettó közepén lakást kivenni. Hacsak nincs egy jó életbiztosításunk...
 |
| Ilyen házak itt is vannak... |
Ami a boltokat illeti nagyobb boltok a városokon belül nem nagyon vannak. Legközelebb hozzánk ilyen nagyáruház a Walmart van, ezt az otthoni Tescohoz hasonlítanám, de ennek választéka helyfüggő. Például a gettysburgi Walmartban nem lehetett élelmiszert kapni. Nekünk szerencsénk van, mert itt két sarokra van két szupermarket is, mi főleg, majdhogynem kizárólag ide járunk. Így az információink innen származnak, ami máshol lehet, hogy máshogy van. Nagyon javaslom, hogy a boltoknak az un. vevőkártyáját váltsa ki az ember, mert a legtöbb helyen adnak, s nem kis kedvezményeket. Egy nagyobb, kb. heti bevásárlás az olyan 100-120 dollárból megoldható, s egy ilyen kártyával általában 15-20 dollár lejön. Ami nem kevés. Szintén jó tanácsom, hogy azt a gondolkodást, hogy mindent átszámítunk forintba nagyon gyorsan felejtsük el. Az árak nem, vagy csak nagyon minimálisan hasonlíthatóak össze. Persze ezek államonként változnak. Az élelmiszer ilyen szempontból majdhogynem drágább. Pontosítok. Van olyan ami olcsóbb, pl. a marhahús. Van olyan ami drágább, pl. a gyümölcs. Legalábbis Philadelphiában. New Jerseyben a gyümölcs is olcsó. (Laci atya barátunk, aki jóval régebben él kinn, ezzel nem ért egyet, ő azt mondja, hogy sok minden olcsóbb. Ezért fogok egy blogbejegyzést írni az alapvető dolgok áráról...) Ellenben a műszaki cikkek, bútorok hihetetlenül olcsóak. A boltokban soha nem az az összeg van kiírva, mint amit fizetni fogsz, hanem a nettó ár, amihez hozzájön az államonként, sőt megyénként változó tax, azaz az adó.
S mindehhez a legfontosabb a bankkártya. Alig van olyan üzlet, ahol ne lehetne fizetni vele. Első lépésben az ember un. debit kártyát kap. Nagyon egyszerű, annyit költhetsz vele, amennyit ráraksz. A legtöbb bank elvárja, hogy valamennyi mindig legyen rajta, 100-200 dollár, ha ez alá mész, büntetés jön. Kb. 6 hónap után lehet kapni credit kártyát, tehát hitelkártyát. Persze, csak akkor ha akarsz. Ennek előnye, hogy pl. kocsit ezzel lehet bérelni. A debit kártyánál általában nem kérnek ID-t, ha fizetsz vele (hiszen azonosít a PIN kód, már ha kérik), de a creditnél sokszor kérhetik, hiszen ott nincs PIN kód, csak aláírsz és kész.
 |
| A TD Bankot szívből tudom ajánlani, eddig mindig segítőkészek voltak... |
4. Hazaköltözés: Ez még nagyon előttünk van, de azért lényeges utánanézni. Amikor az ember kiköltözik 1 évre egy idegen országba, akkor sok a cucca. Amikor hazaköltözik meg még több. S itt most nem elsősorban a hűtőmágnes kollekciót, vagy a vásárolt pólókat értem. De sok olyan tárgy is felszaporodik, ami hozzá nő az ember szívéhez, s szívesen hazavinne. Van olyan magyar szolgáltató, amely nagyon kedvezményes áron hazaviszi a holmit, igaz, kb. 6 hét mire hazaér a dolog, de első osztályon utazik a tengeren. S egy fontos dolog, a vám. Ha legalább 12 hónapig kinn tartózkodik az ember, akkor a hazaköltözése un. hazatelepülésnek számít, tehát bizonyos határokon belül vámmentes. Ennek az a feltétele, hogy legalább hat hónapja a tulajdonban legyenek ezek a személyes vagyontárgyak (ami nem nagy kunszt, hiszen a legtöbb dolgot akkor veszi az ember amikor kiköltözik), továbbá ugyan azt a célt szolgálja, mint az előző lakhelyén. Magyarra lefordítva a tv-t tv-ként kell használni, nem lehet mondjuk kacsaúsztatóként. A személyes vagyontárgy háztartási célú ingóságok, valamint a kerékpárok és motorkerékpárok, magán gépjárművek és azok pótkocsijai, kemping lakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek. Ez utóbbiból nekünk néhány még hiányzik, de ha valaki egy magánrepülőgépet hozzánk akar vágni, állunk elébe. A rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy bölcsészettudományi hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek, szintén a "személyes vagyontárgyak" körébe tartoznak. Nem tekinthetők személyes vagyontárgynak, az olyan árucikkek, melyek jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva kereskedelmi célt szolgálnak.
A "háztartási célú ingóságok" az érintett(ek) személyes használatára vagy háztartási igényei(k) kielégítésére szánt személyes ingóságot, ruhaneműt, lakberendezést és felszereléseket jelentik. Még annyi a lényeg, hogy a hazaköltözéstől számított 12 hónapon belül kell ezeket a cuccokat hazavinni, s még annyi, hogy eladni egy éven belül csak adó és vám fizetése után lehet.
 |
| Hazatelepüléshez határozottan ajánlottak... S beszélnek magyarul is, ami ügyintézésnél nem lényegtelen. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése