Pörögnek az események

Pörögnek az események, mint a számláló itt a jobb oldalon. Alig pár óra van hátra, s indulunk. A mai nap még elintézendő dolgai között szerepel néhány igazolvány (Ancsa mozgássérült igazolványa, az én újságíró igazolványom) érvényesítése, a csomagok még egyszer történő átcsomagolása, a kocsi kitakarítása, hogy vissza tudjuk adni, a lakás felporszívózása, s ha időnk jut, akkor még este szeretnék eljutni Gyömrőre az uszodába, hogy a nagy út előtt ússzak egy sort.

Takarító lelkesedésünk határtalan... 

Ma reggel reggeli után gondoltam egyet, s bár mindenhol azt mondták, hogy az indulás előtt csak 23 órával lehet elintézni a check in-t, ami magyarul azt jelenti, hogy az ülés lefoglalását, mondhatni bejelentkezést a repülőre, felnéztem a Lufthansa oldalára. S pikk-pakk meg is jelent a megfelelő oldal. Néhány fél óra kínlódás után (gondolom más is játszadozott az ülésekkel), sikerült egymás mellé, az ablak mellé, a kettes ülésbe (az ülések úgy vannak, hogy 2-4-2), ülőhelyet szereznem, méghozzá egymás mellé. 

Hurrá, repülünk...

Összegezve, most már igencsak közel állunk ahhoz, hogy a következő bejegyzés már Philadelphiából érkezzen. Igyekszek majd a repülőn fogalmazni, gépelni (amíg bírja a notebook, mert konnektort nem adnak), s ha megérkezünk, s lesz netünk, akkor bejelentkezünk. Addig is magamban a jó öreg Padlás című musicalt dúdolgatom, abból is a Járd el a táncot című dalt...

Járd el a táncot, s utána repülünk... Járd amíg járod, s utána repülünk...