A repülés kibírása

Röviden és velősen összefoglalva nem szeretek repülni. Ancsa mindig azt mondja, hogy ki az az agyament aki odafigyel a biztonsági oktatásra, erre azt szoktam válaszolni, hogy én. S bizony kissé meglep, s nem szeretem azt amit hallok.

Az idegesítés már a reptéren elkezdődik. Kérjük szálljon fel a repülőgépre. Hát tudja a nyavaja, de én nem akarok felszállni a repülőgépre. Szálljon fel a repülőgépre James Bond. Ő szokta lobogó nyakkendőben megmenteni a világot a gonosz ellenségtől. Én maximum, ha nagyon muszáj - s mivel Ancsa ragaszkodik a repüléshez, nem hajlandó hajóval menni - a repülőgépbe szállok be. 

Nem is beszélve, ilyen hátra szerelhető izéről, amivel repülni lehet. Persze nyakkendőben. 

Aztán elkezdődik a biztonsági okítás, melyre én tényleg odafigyelek. Abban a valószínűtlen esetben, ha... Hümmm... Nem szeretem, ha valami így kezdődik. A valószínűtlen azt jelenti, legalábbis számomra, hogy nem valószínű, de megtörténhet. S ami megtörténhet, az meg is történik egyszer. S ha egyszer történik meg, akkor mi akadálya van annak, hogy pont most történjen meg? Tehát: Abban a valószínűtlen esetben, ha repülőgép légintegritása megtörik... Ez számomra kísértetiesen azt jelenti, hogy leszakad a tető... kapaszkodjék az ülésbe, az ön elé leeső maszkot vegye a fejére és lélegezzen egyenletesen. Igen. Én mindig kapaszkodom, s mindig egyenletesen lélegzem, ha egy ezer kilométer órával zuhanó repülőgépen ülök, mely kontrollálhatatlanul száguld a végzete felé. Egyenletesen lélegzem, s az ürítő funkciókkal sincsen semmi gond...

Ez Hawaii-n történt, csodák csodájára "csak" egy légiutas-kísérő halt meg...

Aztán folytatják az idegesítést. Abban a szintén valószínűtlen esetben (hümm második felvonás), ha a vízen landolnánk... Ez nem azt jelenti, hogy belecsapódunk az óceánba? Kapaszkodjék az ülőpárnájába, vegye fel a mentőmellényt és várjon amíg megmentik. 
Semmi kedvem egy ülőpárnába kapaszkodva április hónapban az óceánon hánykolódni.

Ez kivételesen összejött. Azóta is csodájára járnak, hogy a Hudsonon hogyan tudott leszállni egy Airbus...

S amikor megérkezünk: Isten hozta önöket a Philadelphiai Nemzetközi Repülőtéren. A kinti hőmérséklet... Na tessék. Ezek a sztuvik... Velem utaztak, s már polgármestert játszanak. 

De kicsit komolyabbra fordítva a szót. Majdnem kilenc órás repülőút áll előttünk, s arra gondoltam, hogy emelve jelen blog szakmaiságát összeszedem mindazokat az egészségügyi és egyéb tanácsokat, melyeket az interneten, illetve józan paraszti eszemben találtam.

Egészségügyi megjegyzések:

• Többen javasolják, hogy mielőtt indulunk vegyünk be egy-egy Aspirint. Ez nem csak fájdalomcsillapító - bár ennyi idő ülés után holt biztos, hogy lesznek olyan felületeink, melyek fájni fognak, hanem vérhígító is. Ezzel csökkenthető a mélyvénás trombózis kockázata.
• Ha lehetőség van egy-két óránként álljunk fel, csináljunk pár lépést, némi tornagyakorlatot, többek között:
• Lábfejkörzés: Emeljük fel a lábfejünket. Mozdítsuk ülő helyzetben mindkét lábfejet egyszerre, és körözzünk a lábfejünkkel: kb. akkora kört írjon le, hogy forogjon meg a bokaízület körül. Ezt ismételjük meg balról jobbra néhányszor, majd ellenkező irányban is.
• Sarokemelés/lábujj-emelés: A talajon lévő lábfejünket emeljük meg, úgy hogy a sarok kerüljön magasra (fent az ábrán), a lábujjak még érintik a talajt.  Engedjük vissza, ismételjük meg ezt néhányszor. Ezután sarkunkat hagyjuk a talajon, és lábujjainkat emeljük meg, és lábfejünk elülső részét, így feszítsük meg a bokát, amennyire ez még nem kényelmetlen. Engedjük vissza, és ismételjük meg néhányszor.
• Térdemelés: Egyenesen ülő helyzetben emeljük fel egyik lábunkat behajlított térddel, tartsuk meg ezt a pózt 2-3 másodpercig, majd engedjük le a lábat. Végezzük el ugyanezt a másik lábbal is, és a gyakorlatot 20 alkalommal ismételjük meg mindkét lábbal.
• Térdhajlítás: Ülő helyzetben, enyhén hajoljunk előre, és emeljük fel egyik térdünket. Fogjuk meg a térdet mindkét kezünkkel, és enyhén húzzuk mellkasunk felé, kissé hajoljunk hátra. Tartsuk ezt a pózt kb. 15 másodpercig, majd lassan engedjük le a lábunkat. Végezzük el a gyakorlatot a másik lábbal is. Ismételjük meg mindkettővel 10 alkalommal. 
• Nyakhajlítás: A fej középső helyzetből indul. Enyhén hajtsuk fejünket jobb vállunk felé. Ezt követően hajtsuk előre fejünket hogy ölünket lássuk. Végül hajlítsuk fejünket bal vállunk felé, majd vissza középállásba.Váltogassuk az irányt, és néhányszor ismételjük meg a gyakorlatot. 
• Vállkörzés: Kényelmesen ülő helyzetben, körözzünk vállainkkal (egyszerre) kezdjük hátrafelé, több alkalommal. Ezután ismételjük meg az együttes vállkörzést előrefelé kezdve. 
• Nagyon javasolt a kényelmes ruha, amit mi úgy tervezünk megoldani, hogy viszünk fel a kézipoggyászba egy-egy melegítőt, amit felszállás után azonnal át is veszünk, aztán leszállás előtt majd leveszünk.

Nem biztos, hogy ez a legjobb olvasmány...

Apropó olvasmány. Hát igen. Amiről minden forrásom ír, az az unalom. Halálra fogjuk magunkat unni. Ahogy néztem a leendő gépünket, konnektor nuku, tehát számítógép használat kizárva. A Lufthansa kicsit sajnálja a saját monitort, tehát filmnézés kizárva. Könyv, folyóirat, keresztrejtvény... Mindet viszek majd. A könyvet jól meg kell válogatni, hiszen egy évig az az egy magyar nyelvű könyv lesz nálam... Persze a telefonomra ráteszek egy tonna hangoskönyvet, így amíg tart a töltöttsége az is... De hosszú lesz...

S ráadásul ha én elalszom, akkor mindenki ébren lesz. Állítólag ülve hangosabban veszem a levegőt. 

Érdemes emellett egy vastagabb zoknit vinni, mivel állítólag mindenki abban van, nem foglalkoznak különösen az etikettel (s a szolid lábszaggal...) De ez főleg egészségügyi megfontolásból van így - szerintem, mivel nyolc-tíz óra ülésben úgy bedagad az ember lába, mint egy tisztességes sertés dagadó húsvét hajnalán. 

A fentiek mellett a brutálisan száraz levegő ellen arc- és kézkrémet, a komfortérzetünk fenntartása kedvéért nedves törlőkendőt és pár fontosabb gyógyszert – émelygés, fejfájás ellen – is vigyük magunkkal a fedélzetre...

Szép kis zoknitúra lesz...

Ami még nagyon fontos, hogy sokat kell inni. Vizet, mely ilyesmit. Bár Ancsa azt mondja, hogy a Lufthansa vörösbora kitűnő, de csodás angolságomat - s ez által a vámosnak tett szép válaszaimat - nem teszem kockára néhány korty nedűért. Azt majd Philadelphiában, ha túléltük, amit túlélni adatik.