Kisebb fellélegzés

A jó öreg Händel sok szép művet írt, de ami most bizony bennem van, az nem más mint a Messiásból az Alleluja. Mert - hiszen a nagyböjt még nem kezdődött el, nyugodtan - kellemesen kiabálva éneklem, hogy Alleluja...

Megvan a vízumidőpont. Végre. Nagy nehezen.

Ma épp rohangáltam, mivel megvettem az utazáshoz a táskámat, amikor jött az e-mail: a teljes összeg megérkezett, s lehet időpontot választani. Így jövő hét, február 7-én, pénteken 8:15-kor megyünk a Szabadságnak terére, s remélhetőleg minden jól fog alakulni.

Na erről ennyit. Remélem. Mellesleg, mint fentebb már említettem ma megvettem az utazási táskámat. Igazából egy brit tengerészeti málhazsák, 120 literes, kellemesen vihető mind kézben, mind háton.

Az árus elmondása szerint megjárta még Irakot is...

Ehhez meg ma elhoztam kedves Ildikó barátnémtól a Nagy Sárga Táskát, melyet kézipoggyászként szándékozok használni.

A Nagy Sárga Táska...

De addig, amíg ezek megtömésre kerülnek, még sok idő van hátra. Holnap és vasárnap Ancsa a Zeneakadémián énekel, én a százhalombattai Cserkész-bálon hangosítok, vár ránk egy vízuminterjú, repülőjegy vásárlás, s sok-sok türelem, s várakozás. Még egy hónap, s talán indulunk.