Hogy mit is csinál Ancsa?

Egy kedves ismerősünk, aki mellesleg valahol Afrikában Vatikán egyik nagykövetségén tótum, meg faktum, közölte velünk, hogy nem tudja mit csinál Ancsa. 

Ő bizony molekuláris biológus. Meg az orvostudományok doktora, de nem orvos, hanem biológus. Meg klinikai biokémikus. Meg molekuláris biológiai diagnosztikus. Ezen kívül van egy biológia-környezettan tanári diplomája is. Mit csinál egy molekuláris biológus? Magától a kérdéstől is a Holt Költők Társasága című fim jut eszembe, amikor azt kérdezi a rosszfiú igazgató, hogy vajon mi az irodalom? 

Norman Lloyd, mint Gale Nolan igazgató

Az irodalomról tudok hosszasan értekezni, sőt talán, ha összeszedem magam, az irodalom értékelése c. Prichard tanulmányról is tudnék beszélni, de a molekuláris biológia más. Ha itthon lenne Ancsa, mint ahogy nincs, megkérném mondja már el mit is csinál, de attól félek, hogy nem csak én, hanem más se értené. 

Éppen ezért, jó valamikori Tudakozó Pluszosként a Wikipédián keresek információt, s íme:

A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása. A területnek több átfedése is van a biológia más szakterületeivel, különösen a genetikával és a biokémiával és sejtbiológiával. A molekuláris biológia főleg a különféle sejteken belüli interakciók és szabályozásuk megértésével foglalkozik, beleértve a DNS, RNS és a proteinszintézis témakörét. Ezenkívül ezen tudományág feladata a molekuláris laboratóriumi technikák alkalmazása és fejlesztése, úgy mint a HPLC, Western blot, Southern blot, FISH vagy az immunfluoreszcencia.

W. T. Astbury a Nature magazinban így jellemezte a molekuláris biológiát:

„…nem is annyira módszer, mint inkább megközelítés, az úgynevezett alaptudományok szemszögéből vizsgálva a klasszikus biológia nagyobb egységeit felépítő molekulaszerkezetet. Főként a biológiai molekulák formájával foglalkozik, javarészt (…) háromdimenziós és strukturális – ami azonban nem jelenti, hogy pusztán a morfológia aprólékosabb változatát jelentené: magában foglalja a kialakulás és működés vizsgálatát is.”

Remélem ez mindenkinek egyértelmű. De azért ha hazajön Ancsa megkérem, üljön ide a géphez, s írjon pár jó szót, mert én ennél egyértelműbben nem tudom elmagyarázni.

S íme, bár minden kívánságom így teljesülne, Ancsa landolt kis otthonunkban, s már át is veszi a mese fonalát:

Ancsa éppen ezen a pár mondaton dolgozik, csodálatos bordó (szerintem piros) notebookján. 

Közkívánatra megpróbálom összefoglalni mit csinálok. Egyszerűen és röviden a sejtek energiaközpontját kutatom. Ez nem más mint a mitokondrium. Ez a kis sejtszervecske felel azért, hogy egy-egy szervnek mennyi az energiája.

Szerepe van az egyedfejlődésben, a betegségek kialakulásban, az öregedésben, valamint a sejthalálban.

Az ösztöndíjprogram keretében alkalmam lesz új vizsgálómódszereket megtanulni, amelyekkel sejtkultúrákon tanulmányozhatjuk a mitokondriumok légzését, mozgását és egyéb működését.