2014. február 27., csütörtök

Sok mély lélegzetvétel

A legutóbbi bejegyzésem óta eltelt három, intenzív, telefonálással és levelezgetéssel teli nap. Egyik oldalról az utazásszervező hívogat, hogy mi lesz már, másik oldalról még mindig a vízuminterjúval küzdünk.
Ugyanis. Új rendszer van az amerikai vízuminterjú adási időpontban, s ez a rendkívül fejlett világszínvonalú internetes rendszer egyenlőre nem képes felfogni, hogy befizettük a vízuminterjúhoz szükséges összeget.
A történet röviden, minden költő sallangtól mentesen:
Kezdődött hétfőn, amikor azt mondták: az összeg kevés, az ön bankja rosszul váltotta át, de az is lehet, hogy a mi bankunk, mindegy, fizessen még be  4 dollár 52 centet.
Megtörtént.
Kérem dobjon be még fél dollárt, mert bontom a vonalat...
Mi történt ezután? Semmi. Illetve, hogy a felületen most három nappal később se tudok tovább lépni a nyolcadik lépésnél.
Mit tehet az ember? Levelezik, telefonál...
Kis Petrovom, remélem megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magááááát.... Sybil levele...
Tegnap - talán érthető -, kicsit morogva hívtam fel reggel az ügyfélszolgálatot, hogy mi a nyavaja van. Mi volt a válasz? Igen, látjuk, hogy megtörtént a befizetés, de nálunk van valami gond, kis türelmét kérjük. Választási lehetőségem nem lévén, a kis türelmet megadtam.
Erre délután jön egy levél, hogy küldjem el az összes befizetési nyugtát, mert az összeg nem stimmel.
Hát vettem egy igen nagy lélegzetet, olyan szintűt, amit ha veszek Ancsa mindig azt kérdi, mi a baj? S felhívtam az ügyfélnek a szolgálatát. Abszolút Nagy Bandó András járt az agyamban, s a Levélváltás a Merkúrral...

Először közölte a jóember, hogy ő úgy látja van még 42 cent tartozás az összegből. Erre én közöltem, ez kizárt, mert dupla annyit küldtem, mint múltkor kértek. Erre közölte, hogy frissít. Akkor már 12 dollár 56 cent jött ki. Akkor mondtam, hogy frissítsen. 5 dollár 14. Ekkor a híres türelmem végére jutva közöltem, hogy most már írásban kérem, hogy pontosan mennyit is akarnak. Erre kérte, hogy küldjem el - ismét - a befizetési igazolásokat. Megtörtént.
Erre közölte, hogy szerinte megvan az összeg, de továbbítja a pénzügyi osztályra, ahol megnézik, iktatják, jóváhagyják, s majd ma jelentkeznek.
Én megvárom...

Utóirat: Ma 10:57-es telefon, legújabb összege: 10 dollár és 51 cent.
A hangulat legalább oly sötét...
Utóirat 2. rész: 14:00-ás e-mail: Még fizessek be 2500 Ft-ot, de inkább 3000 Ft-ot. Kellemes hangvételű válaszüzenet, amiben kicsit kifogásoltam az ügyintézést. Aránylag jól nevelt vagyok, de bizony-bizony eszembe jutott a jó öreg Karádi őrmester a réges-régi Angyalbőrben című sorozatból:

Utóirat 3. rész: 02.28-án reggel 9:30-kor a helyzet változatlan. Ellenben részben emiatt, részben más szervezési ügyek miatt utazásunk időpontja április 1-jére változott. Hacsak addig nem kerülök szép zárt intézetekbe. Bár mondjuk a Ds-160-as nyomtatvány 25. oldalának 432. kérdése vonatkozott arra is, hogy álltam-e ideggyógyászati kezelés alatt. Még jó, hogy ez az időpontkérés előtt történt... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése