Az amerikai mértékegységekről, avagy a mikrót ne tegyük a macskába

Egy érdekesség jutott ma eszembe. Van ugyebár a világ vezető hatalma, amit USA-nak neveznek. Meg mellesleg van Anglia. Meg Ausztrália. Ja és Japán. S ezek az országok úgy döntöttek, hogy magas ívből nem foglalkoznak a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia döntéseivel, s a jó öreg birodalmi mértékegységeket használják a továbbiakban is.

Az angolokat még-még csak megértem. Mert mi is a SI rendszer hivatalos neve? Système International d’Unités. Ezt is a nyavajás franciák találták ki. S mit tudjuk, Szent Johanna óta az angolok és a franciák nem annyira puszipajtások. 

Szent Johanna, még nem szentként, s a máglyaügyet megelőzően.

De az amerikaiak miért nem használják? A válasz rendkívül egyszerű. Mert az üzletben ez a jobb. Az Egyesült Államok Szövetségi Törvénye felmentést ad a méterrendszer használata alól, ha az kereskedelmi szempontból előnytelen. Magyarán, a háziasszonynak ne kelljen az elvont kilókon és métereken gondolkodni, hanem helyette sokkal egyszerűbb, a kicsi konyhájában megtalálható eszközökkel intézhesse a bevásárlásokat.

Vajon még befér fél font párizsi?

Mert ugyebár a világon minden a konyha körül forog. Igaz, amit eddig olvastam az amerikai konyháról eléggé kétségessé teszi számomra, hogy nem rakottkrumplit fogok-e ott is sütni, de a mértékegységeket akkor is meg kell értenem. 

Kezdjük egy érdekességgel. Amerikában a kvázi folyékony cuccokat, így mint a liszt, só, vagy a cukor nem súlyra, hanem űrmértékre számolják. Magyarra fordítva nem kilóra, hanem literre. Kérek egy liter cukrot, mondhatnánk, ha az eladó értene magyarul, s tudná mi a liter. De nem tudja, vagy ha tudja se használja. 

Ezt vajon hogyan mérik meg?

A folyadékmértékek alapeszköze, mondhatni Szent Grálja, de írhatnék Bölcsek Kövét is a kávéskanál. Írd és mondd, a jó öreg, becsületes kávéskanál. Ilyen minden háztartásban van, ezért könnyű vele számolni. 

1 kávéskanál egyenlő nagyjából 5 milliliterrel. Pár mili, ide vagy oda nem számít. (Mondjuk azért remélem az olvasó érti a helyzetkomikumot, hogy a világ egyik gazdasági nagyhatalma, a magának vezetést követelő nép nem standard mértékegységekkel számol, hanem úgy nagyjából...)

Tehát, újra.

1 kávéskanál, melynek neve: teaspoon vagy US tsp. = 5 milliliter

1 evőkanál, melynek neve: tablespoon vagy US tbsp. = 3 kávéskanál, azaz 15 milliliter

1 uncia, azaz ounce vagy US oz = 2 evőkanál

Na ezzel az evőeszközöket ki is végeztük. Utána következik egy kvázi standard mértékegység a bögre. Ezt US cup-nak nevezik, de semmi köze semelyik sporteseményhez. Ez egészen pontosan 236,588 ml. Hogy ez hogyan is jön ki? Marha egyszerű. 

1 bögre = 8 uncia = 8x2 evőkanál =8x2x3 kávéskanál.

De akármi is van, a bögre, más néven pohár akkor is 236,588 milliliter. Aztán még vannak fontosabb dolgok, például amikor Ancsával elmegyünk egy vendéglátóipari egységbe. Ez a pint. Egészen pontosan US pint.

1 pint = 2 bögre = kicsit kevesebb, mint fél liter

Aztán ha még valaki nem dőlt a kardjába elárulom, hogy van az 1 negyed gallon, melyet US quart-nak neveznek. Ez nagyjából az egy liter, a gyümölcslevek, meg ilyesmik ilyen kiszerelésben kaphatóak. 

1 quart = 2 pint 

S az űrmértékek királynője a gallon. Gallonban adják a benzint, de akár tejet is lehet kapni. Mondjuk se Ancsa, se én nem iszunk tejet, de jó tudni, hogy lehet kapni akár egy gallon tejet is. Egy gallon egyébként egészen pontosan 3,79 liter, a kávéskanalaktól függetlenül. Na még szép. Melyik benzinkút maradna életben, ha odasétálna valaki egy száz literes kávéskanállal...

S hogy mindenki értse összefoglalva:

1 gallon = 4 quart = 4x2 pint = 4x2x2 bögre = 4x2x2x8 uncia = 4x2x2x8x2 evőkanál = 4x2x2x8x2x3 kávéskanál.

A Niagara vízesés vízhozama vajon hány kávéskanál?

Jó hírem van, a súlymérték sokkal egyszerűbb. Végül is érthető. Ki akar a súlyával foglalkozni? Az amerikaiak az egészet kettő, azaz kettő mértékegységgel kivégzik. 

Az alapvető itt az 1 uncia (ounce). Bizony, bizony. Az uncia az űrmértéknél, s a súlynál is létezik. Ez egy ilyen ország. 

S mivel szeretjük a kerek egységeket 1 uncia = 28 gramm. Se több, se kevesebb. Alig várom, hogy azt mondjam, kérek 3 uncia párizsit. 

A másik pedig a font. Ezt angolul poundnak nevezik. Ez egészen pontosan 0,45 kilogramm. 

1 font = 16 uncia

A súlymértékeknek ennyi. Ki is lettek végezve. Nem is szabad több szót rájuk vesztegetni. 

Kérek szépen 4 uncia párizsi lányt. 

A mindennapokban a nehezét számomra várhatóan a távolság-mértékegységek jelentik majd. Mert ugyebár a SI iszonyú egyszerű. 1 kilométer = 1000 méter. Kész ennyi. A tízes számrendszerben könnyen lerendezi az ember. De az amerikaiak, nem foglalkoznak az egyszerűséggel. 

Néhány éve megtörtént eset, s nem a fantázia szülöttje, hogy eltűnt egy Mars szonda. Becsapódott. A vizsgálat kiderítette: a NASA lábban, Európa centiben számolt. S nem mindegy, hogy 100 mérföld, vagy 100 kilométer. Hatalmas a különbség...

Akkor nézzük az elejéről. Ez is van olyan bonyolult, mint a térfogat...

Az alap itt az 1 hüvelyk (inch), ami nem kevesebb, mint 2,54 cm. Most már ennyi számba beleőszülve, felmerül bennem, hogy ki volt az a pihent agyú aki ezt kitalálta...

Aztán a másik, ami még lényegesebb az a láb. Hogy meg van-e mosva, vagy nem, az nem számít, de alapból ez a mértékegység kb. 30 cm. 

1 láb = 12 hüvelyk

Hogy bonyolítsuk a kérdést, ezuán a yard következik, a maga kb. 91 centijével.

 1 yard = 3 láb = 3x12 hüvelyk

S végül, amit mindenhol fogunk látni, amikor Ancsával bérautó segítségével meglátogatjuk - mondjuk - Las Vegast, hogy Elvis ismét összeadjon bennünket, az a mérföld, melynek becsületes angol neve a mile. Ez nagyságrendileg kb. 1,6 km

1 mérföld = 1760 yard = 5280 láb = 63360 hüvelyk

Ugye milyen egyszerű?

Természetesen a hőmérsékletet se hajlandóak mérni a jó öreg Celsiusban. Ők Fahrenheitben mérnek. Csak, hogy a lökött európai ne értsen semmit. 

A Fahrenheitből Celsiusba vagy vissza átváltás nem ennyire egyszerű, ott van egy képlet, amit használni kell. Ez az alábbi:

Vonj ki a Fahrenheit értékből 32-őt, az eredményt oszd el 9-cel és szorozd meg 5-tel. Ez a Celsius érték.

Visszafelé, oszd el a Celsius értéket 5-tel, szorozd meg 9-cel és adj hozzá 32-őt. Ez a Fahrenheit érték.

A mondjuk kinemmegyekmertigencsakhidegvan hőmérsékletet tekintsük -10 °C foknak. Ez nem több és nem kevesebb, mint 14 °F.

Ennek ellentéte, amikor már csak légkondiban lehet létezni, az, mondjuk a 30 °C, ami egészen pontosan 86 °F. 

Kell nekem egy két feliratos hőmérő, mert különben meg fogok zavarodni, s fagyba kiküldöm Ancsát rövidgatyában...

Amerika bonyolult ország. Ez a sok számítás is ezt bizonyítja. De ugyebár a mondás azt mondja, hogy a tehén egy bonyolult állat, de én megfejtem. Jövő ilyenkor remélem már fogok tudni számolni ezekkel a mértékegységekkel, vagy pedig ha nem, akkor kérek egy mérföld sajtot a boltban. 

Jelen írás elkészítésében segítségemre volt a http://amerika.bmintbalazs.com oldal. Köszönet érte.