Egy téli viharon túl

Mielőtt tavaly áprilisban - már nem is emlékszem, olyan régen volt - kijöttünk volna, Ancsa pályáztatójánál volt egy rövid beszélgetés, ahol feltehettünk pár kérdést. Sok mindenre nem kaptunk választ, de abban bizony igazuk volt, hogy Philadelphiában hosszú és hideg a tél. S néha vannak viharok. S néha olyan viharok is vannak, amelyek nem érnek ide, bár készület van rá.

Mivel én most nem fotóztam, jelen blogbejegyzésben Vas Laci atyánk fényképeit használom - főleg...

Az elmúlt napokban bennünket egy nagy viharra való készület kötött le. Legalábbis engem, mivel Ancsa főleg a finisébe ért a kutatásának, úgyhogy most se éjjele, se nappala... Nos, az események, röviden majdnem kronológiai sorrendben. Pár napja bejelentették, hogy gáz van, illetve jön egy akkora hó, amekkora még nem volt az elmúlt jópár évben. Az óceán felett egy nagy vihar van - aránylag meleg hőmérséklettel. A Nagy-tavak felől meg jön a hideg levegő. Na és ez a kettő itt a kelet-északkelet környéken, tehát az észak-keleti New Englandot jelentő hat államban, valamint New York, New Jersey, és Pennsylvania államokban fog balhét okozni. Ez területre nagyjából akkora, mint Magyarország - Szicília - Spanyolország - Hollandia négyszöge. Szóval nem kicsi. 

Január 26-i esti felvétel. A kék a hó, a zöld a tenger feletti vihar

Szóval, készültünk. Ami nem pánikot jelent. Amerikában már átéltek az emberek egy-két nagy vihart. A boltok ilyenkor felkészültek, mindent lehetett kapni. Jó, a konzervpolcok kicsit üresebbek voltak, az átlagosnál, de egyes híradásokkal szemben lehetett mindent kapni. Azért elmentünk mi is, s kenyeret, vajat, meg vizet vásároltunk. Ez utóbbit föleg azért, mert a lakásunk vízellátása lassan kezd népmesei lenni... Hol van, hol nem van... Meg azért igaz: jobb készülni a bajra, mint nyakunkba kapni azt. 

Laci atya hókotrója beizzítva...

Szóval az elmúlt néhány napban lemondtunk a nagyobb utazásokról. Elvben szó volt róla, hogy elmegyünk egy kedves családdal Virginiába, aztán arról is, hogy egy másik kedves családdal New Yorkban egy csatahajót megnézünk, de miután Ancsa főnöke, s több barátunk is azt mondta, hogy a hóhelyzetet tessék komolyan venni, nem mentünk sehova. Persze mondhatnánk, hogy ha tudjuk, hogy mi lesz, akkor nem aggódunk, de... Szóval mindenesetre hétfőn rátapadtam a CNN-re és az NBC10-re, s néztem, vajon mi is lesz. Kedvenc televíziós meteorológusom Glenn "Hurricane" Schwartz (aki onnan kapta a becenevét, hogy mint az Idétlen idők meteorológusa elfújta a felhőket) a szakmájához illő borús arccal nem sok jót ígért. Délben a helyi polgármester, majd a helyi kormányzó (amelyik nem itt helyben, hanem az állam székhelyén Harrisburgban tartózkodott), ha nem is vészhelyzetet, de annak egy kisebb fokozatát, a go home and stay home rendelkezést adott ki. Ez lényegileg azt jelenti, hogy akinek nincs dolga, az menjen haza, s maradjon otthon, mert ott biztonságos. 

A kép nem a mostani viharban készült... De Hurricane Schwartz csokornyakkendője örök...

Tőlünk északabbra és keletebbre egyre durvult a helyzet. Szó szerint viharos szél, s jelentős mennyiségű hó esett. Ott a helyi kormányzók kicsit radikálisabb eszközökhöz folyamodtak. New York állam kormányzója (New York állam nagysága 141 300 km2, s ezzel a 27. az amerikai államok sorában - összehasonlítás kedvéért Magyarország 93036 km2) közölte, hogy kvázi kijárási tilalom van, aki este 11 után az utakon van, az lényegileg bűncselekményt követ el, s 300 dollárra büntethetik. Még északabbra New England-ben (ezen az összefoglaló néven nevezik azt a hat államot amely New Yorktól északra van: Maine, Massachusetts, New Hampshire, Vermont, Rhode Island, és Connecticut) szintén vészhelyzetet, illetve rendkívüli állapotot hirdettek. Több ezer repülőgépet töröltek, s leállt az északkeleti part tömegközlekedése - többek között New York-é is, 

Még nevet is kapott a vihar: Juno lett a becsületes neve

Egy szó, mint száz, készület megvolt. S aztán szerencsénk lett. Tegnap este 10 óra magasságában Hurricane ragyogó arccal (kezd már kicsit sok lenni a képzavar) közölte, hogy Philadelphiából dél-nyugatra egy magas nyomású légtömeg alakult ki, s ez az egészet elnyomja az óceán felé. Így a második adag az északi államokba nem érkezik meg, de mi is megússzuk, hogy utána erre jöjjön. A várható hómennyiség, ami nálunk kezdetben 25 incs (kb. 60 cm) egyre csökkent, míg majdnem nulla lett...

Azért Passaic kapott egy adaggal...

Nos, összegezve az egész felhajtás nem ért semmit - mondhatnánk. Az amerikai főmeteorológus ma bocsánatot kért, hogy túlságosan elszámolták magukat. Persze jöttek a fanyalgók, hogy a butuska amerikaiak ezt se tudják kiszámolni... Némelyik otthoni internetes újság arról számolt be, hogy inkább médiapánik volt, mint valós veszély. Mielőtt a valós veszély kérdésére rátérnék, azért egy megjegyzés: a CNN eszméletlen. Hét-nyolc helyszínről tudósított, élőben, a riportereik ott voltak mindenütt ahol a hó esett, elemeztek, mindenről időben tudósítottak... Hát igen, ez a profi televíziós újságírás... Ezt otthon még tanulni kell... Na de visszatérve a valós helyzetre. Amellett, hogy a MET vezetőjének nyilatkozatát rendkívül korrektnek tartom, picit gondolkodjunk már el. Először is ez egy előrejelzés. Vagy bejön, vagy nem. Most is bejött - a nagyja. Szerencsére kisebb, mint vártuk, de jött. 

A Time Sq és a 42. utca tegnap este...

Pár éve - talán hallott már róla néhány olvasóm - volt a Sandy nevű szupervihar. Jött, jött, kiszámolták merre megy, de a biztonság kedvéért, egy olyan 100 mérföldes körzeten belül mindent kiürítettek. Az emberek egy része pampogott, hogy minek menjünk, úgyse erre jön. Aztán az utolsó napon, sőt szinte az utolsó órákban irányt változtatott, s nekiment Atlantic Citynek. A kormányzó csak annyit tudott mondani, hogy: Get out from there! Was I clear? - tehát kifele onnan, világos? Nyáron amikor jártunk arra, csak néztük, hogy mennyi épület áll romokban, s a híres fából készült sétány nagy részét se tudták még megcsinálni... A természettel nem lehet szórakozni. Ugyanez most is a helyzet. Most mázlink volt. Nagy mázlink. Phila-tól délnyugatra keletkezett egy ciklon ami arrébb nyomta az egészet az óceán felé. De ha nem keletkezik? De ha mégis ideér, s nem adják ki a riasztást? Ha jópáran emiatt meghalnak? Az itteni időjárás sokkal másabb, mint a magyar. A terület jelentős része a tenger (óceán) szintje alatt van. 

Ebből lehetett volna nagy katasztrófa, s azért kárhoztatni egy szakembert, s a döntéshozókat, mert - szerintem - helyes döntést hoztak, balgaság. 

A dolognak azért még nincs vége. Most néhány napig farkasordító hideg lesz, elérhetjük Fahrenheitben is a nulla fokot, ami nagyjából -18 celsius foknak felel meg. S még mondanak havat. Tehát most szerencsénk volt, mert az évszázad hóvihara elmaradt.  De errefelé télen elég instabil az időjárás, főleg az óceán hatása miatt. Igaz, a legnagyobb hó sem vetekedhet azzal, ami Chicago-ban szokott lenni, ahogy kedvenc magyar papunk aki hét évet ott szolgált, szokta volt mondani. Hát, igazából nem vagyok benne biztos, hogy meg akarom tudni milyen is egy átlagos nap arrafelé. Mi most még üldögélünk a jó meleg szobában, a karácsonyfa még áll (csütörtökön viszik el a szemetet, ezért holnap este sajnos le kell bontani...), s ha nem muszáj, nem megyünk ki. Egészen szombatig, mert remélhetőleg akkora sikerül jegyet szereznem a Nyomorultakra a Broadway-ra, New Yorkba.