2014. október 17., péntek

A szerethető Philadelphia

Ezen a hét végén az ismerd meg Philadelphia mozgalom keretében (ha már a Szovjetuniót nem ismerhettük meg), úgy gondoltuk, hogy itthon maradunk, s a környéket járjuk be. Philadelphia nem kis város, sőt igen nagy. Ez az Egyesült Államok ötödik legnagyobb városa, s értelemszerűen a legnagyobb Pennsylvaniában is, hiszen, ha a Philadelphiai agglomerációt vesszük az majdnem hat millió embert jelent. Mégis egyébként sokkal jobban élhetőnek tűnik mint New York, igaz Washington DC-vel nem veszi fel a versenyt. Mint ilyen nagy város természetesen sok olyan épülete van, amely megtekintésre méltó. S most szombaton és vasárnap, de egy ici-picit pénteken a munka után, ezek közül jártunk be néhányat. Úgyhogy az elkövetkezendő néhány napban biztosan lesz miről írnom.
Ez is egy műemlék, egy marha nagy csipesz. 
A csavargást már péntek este elkezdtük, amikor elsétáltunk Philadelphia ikonikusnak nevezhető jelképéhez a LOVE szoborhoz. Magát a szobrot egy Robert Indiana nevű szobrász alkotta, igazából először 1964-ben bélyeg formátumban. Aztán megcsinálta mindenféle anyagból, s először Indianapolisban állították fel. Ugye a hatvanas évek bonyolult világ volt, a szabad szerelem és a hippik világa. S ez a szobor elsősorban nekik készült. Bár magát a teret John F. Kennedyről nevezték el, mégis a köznapi használatban Szerelem-térnek nevezik. A LOVE szobrot 1976-ban állították, azzal a tervvel, hogy két év múlva eltávolítják. De ez alatt a két év alatt annyira megszeretették, meg annyira ikonikussá vált, hogy maradt.
Ikonikus feladat és ikonikus Ancsa...
A tér nem túl nagy, de eléggé jól elfér rajta minden. Elférnek a jógázók, akik természetesen hol is nyomnák a jóga mozdulatokat, no meg elfér rajta a Jézus Krisztus imitátor is. Számomra kissé furcsa, mondhatni durva volt, hogy tetőtől talpig fehér csuhába öltözve, szakállal és pásztorbottal magyarázott, egy méterre a jógázóktól, s három méterre a csókolózó pároktól, akik a LOVE szobor alatt ölelgették egymást. 
Jézusnak nem nevezném, csak imitálja, de hisz benne...
Utána megnéztük, igaz csak kívülről  Philadelphia-i Szabadkőművesek Nagypáholyának épületét. A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül freimaurerei vagy freimaurertum) világszerte több millió taggal rendelkező heterogén, számtalan formában működő mozgalom, amely – önértelmezése szerint – az erkölcsi értékek, valamint a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik. Tagjai ritualizált beavatási szertartásokon keresztül ismerhetik meg a szabadkőművesség kőművesmesterségből származó szimbólumrendszerének mélyebb jelentését.
Tipikus szabadkőműves jelképek...
Egyébként ez is jellemző Amerikára. Ott van a Szabadkőműves páholy, amely, talán mondanom se kell, nem a katolikus egyház barátja, s mellette kvázi békés együttéléssel a Szent Péter és Pál Katedrális, mely Philadelphia székesegyháza.
Szombaton terveink szerint megyünk az Eastern State Fegyházba, valamint talán a nagy múzeumba, aminek lépcsője sokak számára ismert lehet a Rocky című filmből. De erről majd holnap este mesélek, ha nem tartanak ott a fegyházban néhány évre. De még ezek kívül is annyi, de annyi minden van, amit meg kellene tekinteni.
Jóga, Jézus és a szerelem szobra...
A városban találhatjuk  például a Fine Arts Pennsylvania Academy-t és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése