Melvin a szuperhős, avagy a magyar közigazgatás csodái...

Van egy amerikai humorista, akit nagyon szeretek, úgy hívják, hogy Jeff Dunham. Ő egy hasbeszélő, s miközben hasbeszél, még bábozik is. Különféle figurái vannak, melyből ma amikor kinyitottam a postaládánkat Melvin jutott az eszembe, aki nem más mint egy szuperhős. Ő kék szuperhős-jelmezt visel, s röntgenszeme van, bár mint megjegyzi a szilikonon nem lát át. Repülni is tud, persze csak addig amíg Jeff el tudja dobni. Sőt mi több a golyót is meg tudja állítani, amelyet fel lőnek ki, igaz, csak egyszer. Hatalmas orra van, s legfőbb ellenfele nem más mint a jó öreg Pinocchio. 

Nos eme szuperhős jutott eszembe, miközben hosszasan visítva a röhögéstől hoztam fel a leveleket. Ugyanis érkezett ma egy levele Ancsának a Péceli Önkormányzattól. S mielőtt bárki azt gondolná, hogy ki akarom gúnyolni a Péceli Önkormányzatot, figyelmeztetem, szó sincs róla, ez nem egyedi eset, hanem ez egy kortünet. Bárhol bárkivel megtörténhet, bármelyik hivatallal. S ha valaki emiatt péceli barátaimat kezdi gúnyolni, én bizony fogom magam és odaküldöm hozzá Achmedet, aki nem más mint egy elhunyt terrorista. Kicsit érzékeny lelkű, mély érzésű... S eléggé szabad szájú. Tehát az érzékenyebbek ne nézzék meg a következő videót.

Szóval ma levele érkezett Ancsának. Rendes, becsületes pecséttel ellátott levél, melyet tértivevénnyel adtak fel Magyarországról. Igaz, már a feladással vannak bizonyos gondok. Az ügyintéző gyöngybetűivel elfelejtette feltüntetni, hogy eme levél az USA-ba jön. Ez jelenthet bizonyos gondot. Aztán míg Philadelphia feltüntetése sikerült, mögé már nem sikerült a PA jelzés, ami ugye Pennsylvaniát jelenti. S az USA-ban van még Philadelphia Indianaban, Mississippiben, New Yorkban és Tennessee-ben. Nem is beszélve, hogy van ilyen nevű település Németországban, valamint Jordánia fővárosa Amman is korábban ezt a nevet viselte. Jó, eldugva, ott ahol nem keresné a számítógép fel van tüntetve Pennsylvania neve, meg az irányítószám is, de hát nem mondhatni szabványnak. Mindegy, a levél ideért. Igaz, a nemzetközi elsőbbségi szolgáltatást nem vette igénybe a közigazgatás, s a normál elsőbbségi csak arra jó, hogy a hajón amivel jön első osztályon utazott.

A címzésben vannak kisebb hiányosságok...

A hátoldalán szép tértivevény, mellyel a helyi amerikai postás nem tudott mit kezdeni. Bár bedobott a levéllel együtt egy értesítőt is, de most mit kezdjek én ezzel a tértivel? Ha feladom Pécelre? Az nekem pénz. Ha nem adom fel? Szegény ügyintéző nem tudja lezárni ezt a rendkívül komoly, s bonyolult ügyet. Jaj, jaj, de jó lenne, ha lenne itt egy szuperhős, aki esetleg intézkedne...

Sajnos ez a nyomtatvány errefelé ismeretlen...

S akkor most az ami miatt ezt leírom. Amikor először jártunk New Yorkban szavazni voltunk az országgyűlési választások keretében. S ott interjút készített velünk a magyar királyi televízió. S bizony én szóvá tettem, hogy miért nem lehet szavazni levélben, hiszen akkor nem kellene sok órát utaznunk egy szavazás miatt. Ezt a részt a Híradóból szemérmesen kivágták. Az biztosan izgalmasabb volt, ahogy a főkonzul úr kedvesen megmutatta merre is van a Central Park. Most már értem miért nem lehet. Mert ha odafelé is ilyen lassan mennek a levelek akkor még most se lenne az országgyűlési választásoknak eredménye. Ugyanis most jelen levélben Ancsának jött meg az igazolása, hogy felvették a külképviseleti választói névjegyzékbe, az Uniós választások keretében. Igen. A választások után három héttel már ide is ért.
Mondjuk én még nem kaptam meg. Választani ellenben tudtunk. Mi még jobban jártunk mint az a hölgy, akinek kezében volt ez a papír, de a névjegyzékről felejtették le. S ő szavazni nem tudott, pedig szintén messziről jött.

Jó sokat utazott...

Hogy ez nem annyira humoros? Hát igen. Kortünet. Mindenhol az internet térnyerése folyik, naponta többször is beszélünk az otthoniakkal, interneten keresztül tudom nézni az otthoni televíziót, pénzt tudok átutalni, s előbb lehet feltenni egy eseményről beszámolót akár ide a blogra, akár más oldalakra, mint, hogy az azon részt vevők hazaérnek. S másik oldalon pedig van a közigazgatás kissé kőkorszaki módszere, hogy postán küldi ki azt az igazolást, melyet mellesleg e-mailban is kiküldött, sőt Ancsa péceli címére is postázta. S ismétlem, nem a péceli hatóságokról van szó, hiszen sok kedves ismerősöm dolgozik ott. Hanem az oda nem figyelésről, a így is jó lesz valahogyról. Szép új világ... Az viszont bizonyos, hogy boldogult postás koromban kedvenc főnök-helyettesem, Mikulásik Ági, ha felveszek egy ilyen levelet úgy vágott volna fejbe, hogy még most is a fejemet keresném. Végül is, semmi gond. Terveink szerint az önkormányzati választásokra való szavazás céljából a Los Angeles-i magyar főkonzulátust vesszük majd igénybe. Az igazolás meg a hazaköltözésünk idejéig csak megérkezik...

Biztos egy holló hozta a levelet. Ugyebár a holló is énekesmadár, csak levelezőn végzett... 

Utóirat: Jelen bejegyzést elolvasta kedves nagyváradi papismerősünk, Vakon Zsolt atya, akivel Passiacban találkoztunk, s az alábbi megjegyzést tette: Ez a posta még az olasz postánál is rosszabb. Állítólag Szent Pál írt még egy levelet a rómaiakhoz... Csak még mindig nem érkezett meg...