A Kanadai Magyarság 1949-es torontói alapítása óta a magyar emigráció kedvenc olvasmánya. Alapító tagok közé sorolhatjuk Kerecsendi-Kiss Mártont és Kenesei Lászlót, akikhez csatlakozott az Argentínából érkezett Vörösváry Weller István 1955-ben. A Kanadai Magyarság a Vörösváry család tulajdona volt 2005. június 30-ig, amikoris azt az Aykler & Co. megvette és átadta a jelenlegi tulajdonos cégnek a Hungarian Canadian Media Non-Profit Corporation”-nak. Az újság az Aykler Management irányítása alatt működik jelenleg is. Már az ötvenes évek elején is voltak lelkes magyarok, akik igényelték a magyar nyelv írásbeli használatát és hajlandók voltak áldozatot hozni a kultúra fejlesztésére, mint például Dr. Vass Ferenc „régi kanadás” ügyvéd, aki ötszáz dollárt kölcsönzött az újság fejlesztése céljára. 1957-től már mint a népszerű „Kékújságot” ismerjük, mivel az első lap fejlécén a „Magyarság” kék színű betűkkel van írva. Ugyancsak 1957 óta teljes mértékben a Vörösváry-Weller tulajdonospár birtokában a nyugati világ legnagyobb magyar nyelvű heti újságává vált.
A Kanadai Magyarság ma is a nyugati világ legnagyobb számban megjelenő magyar nyelvű hetilapja. A Kékújság 1990. novemberében átvette a Chicago és Környéke című magyar nyelvű újságot is, így a hivatalos név Kanadai-Amerikai Magyarságra változott.
Nos, ebben az újságban jelent meg címlapon beszámolóm Áder János Magyarország Köztársasági Elnökének látogatásáról. Mielőtt majd a hét végi kalandjainkról beszámolok, most ezt a cikket megosztom, egyfelől dicsekvésként, másfelől azért, hogy megmaradjon emlékül...
„Készülve erre a mai találkozóra kerestem frappáns idézetet, hogy mi az ami (…) a műsornak az egyes elemeit mi fogja össze. Mi lesz az a közös dolog, ami egymáshoz kapcsolja az egyes iskoláknak, egyes csoportoknak az előadását. Hát nem volt nehéz kitalálni: a magyar szó.” – kezdte köszöntőjét 2014. szeptember 27-én, szombaton New Jersey kicsiny településén Passaicban Dr. Áder János Magyarország Köztársasági Elnöke.
A passaici Szent István Római Katolikus templom idén ünnepelte felszentelésének 110. évfordulóját, ezért hosszú ünnepségsorozatot rendezett. Az ünnepségsorozat utolsó pontja, mondhatni fináléja volt Dr. Áder János, magyar nyelvű szentmisével összekötött látogatása. Hiszen az elnök a találkozó előtt részt vett egy, a Szent István Római Katolikus Templomban Vas László plébános által celebrált misén, valamint Németh Zoltán iskolaigazgató és a helyettese, Kerekes Judit kalauzolásával a Szent István Hétvégi Magyar Iskolával és tanulóival ismerkedett. Majd ezek után sor került a valódi találkozásra ember és ember között. Jó volt látni azt a számos iskolát, szervezetet, amelyik hallgatott a hívó szóra, hiszen jelen voltak többek között a passaici, a wallingfordi, a New Brunswick-i, a fairfield-i és a New York-i magyar iskola tanulói és tanárai, fellépett a Lant és Toll Művészeti Csoport, a Veres Hangja Irodalmi Kör és a Csűrdöngölő népi együttes, s több mint 300 ember, aki mind eljött találkozni azzal a személlyel, aki a magyar Alaptörvény szerint a Nemzet egységét jelképezi.
Sokan voltunk, sok egyéni történet. Örömteli és bánattal teli. S valahogy ezt mindannyian el akartuk mondani Magyarország Köztársasági Elnökének. Erről szóltak a beszámolók, a versek, a dalok. Mégis, a sok fellépés között volt egy gondolat, amely talán legjobban megmagyarázza ennek a találkozónak a miértjét, a célját és bizonyos szempontból az eredményét is, ez pedig Vas László passaic-i magyar plébános rövid köszöntője volt: „Egy fiatal legény mesélte nekem, hogy néhány éve, valahol külföldön járt, méghozzá Görögországban s nagyon eltévedt. Ott állt, pénze alig volt, nyelvtudása meg még kevesebb, s nagyon kétségbe esett. S amikor már teljesen kétségbe esett, felkiáltott, hogy mit keresek én ezen a földön? S mellette - mivel magyarok, magyar származásúak mindenhol vannak - megszólalt egy férfi: Ne aggódj fiam, mi görögök ezt keressük évszázadok óta, s még nem találtuk meg, de te majd megtalálod akit keresel.
Messzi vidékről szól a gondolat, de érvényes ez itt Amerikára is. Mi amerikai magyarok egy, tíz, ötven éve itt élők még mindig keressük azt, ami haza köt, még mindig otthonunknak tartjuk Magyarországot. Bár mindennapjainkban vagyunk apolitikusok, republikánusok, demokraták, de elsősorban magyarok.
Amerikai magyarok. Mindannyiunknak vannak történetei, de a legfontosabb történetünk, hogy onnan származunk, ahonnan most meglátogatott bennünket egy ember. Egy ember, aki kifejezi a nemzet egységét. Egy ember, aki Magyarország Köztársasági Elnöke. S mint ilyen, felette áll a mindennapok politikájának, mert személyében az otthon, a múlt, a jelen, és a jövő testesedik meg. Köszöntjük őt. S köszönjük, hogy közénk jött magyarok közé. Mert ezzel utat mutat, megmutathatja, hogy azért vagyok itt, hogy büszkén legyek magyarságom követe, ebben a távoli világban, melyet Amerikai Egyesült Államoknak hívnak.”
Dr. Áder János egy összetett és bonyolult közösséget látogatott meg. Egy olyan közösséget, amely a mindennapokban nem, vagy csak nagyon keveset kommunikál egymással. Mégis összeköti a magyar szó, a magyar nevetés és sírás. S az a magyar szó, melyet a Köztársasági Elnök úr külön meg is köszönt: “Köszönet a családoknak minden egyes magyar szóért, amikor otthon egymással szót váltanak. Mert ahhoz, hogy a magyar szó kifejező ereje megmaradjon, ahhoz, hogy ugyanazt jelentse minden egyes vers, minden egyes ének a következő generációnak is, ahhoz nélkülözhetetlen, hogy minden egyes családban magyar szó hangozzék el, amikor esténként összejönnek.”
Dr. Áder János emellett köszönetet mondott a fiataloknak, akik megtanulnak magyarul, mert nagy a csábítás, hogy Amerikában csak az angolt használják. Emlékeztetett rá, hogy Amerika gyarapodásához olyan emberek járultak hozzá, akiknek az anyanyelve magyar volt. Példaként hozta fel, hogy Teller Ede és társai Los Alamosban, amikor az atombomba kifejlesztésén dolgoztak, az igazán nehéz problémák megvitatásánál magyarra váltottak, amit amerikai kollégáik a “marslakók nyelvének” neveztek. Az elnök megköszönte az egyházaknak és a cserkészetnek is az amerikai magyarság saját kultúrájának megőrzésében játszott szerepét.
Az esemény jó hangulatú beszélgetéssel, fogadással zárult, amikor lehetőség volt személyesen váltani pár szót Dr. Áder Jánossal, feleségével Herczegh Anitával, illetve az elnöki delegáció tagjaival, többek között Dr. Kumin Ferenccel, aki most vette át a New York-i Magyar Főkonzulátus vezetését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése