Egy rövid ebéd után indultunk el utunk második pontjára. Ha van amerikai elnök, akiről sokat hallottam még otthon az John Fitzgerald Kennedy volt. Ő volt az egyetlen katolikus elnök, fiatal volt, jóképű, s agyonlőtték. Valahogy egyértelmű volt számomra, hogy szeretnék elmenni az Arlingtoni Katonai Temetőbe. Kedves házigazdáink kissé meglepődtek, mondván, hogy még soha semelyik vendégük nem kérte, hogy oda elvigyék őket. Nagyon érdekes egy temető. Az arlingtoni dombon, a polgárháborús déliek főparancsnoka, Lee tábornok elkobzott birtokán létesült az amerikai polgárháborút követő években az Egyesült Államok legismertebb katonai temetője. Itt nyugszik két korábbi elnök és számos más híres amerikai is.
A domb legmagasabb pontján áll a Custis-Lee Mansion. A kastély egy időben a tábornoké volt. Napjainkban múzeum. A temető, amelyben ma 200.000 amerikai harci halott fekszik, az USA egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő emlékhelye. Sok-sok egyforma sírkő, mind-mind egy-egy történet.
Két elnök nyugszik itt, s külön mondhatni díszhelyen van eltemetve Kennedy, felesége és két gyermeke. Már a két gyermek is nagyon szomorú történet, az egyik, egy lány halva született, a másik pedig két naposan halt meg. A lánynál, aki halva született csak annyi van feltüntetve, hogy leánya... Hiszen nevet - jogszerűen - nem kaphatott... Név csak az élőknek járt...
John F. Kennedy sírjánál ég egy örökmécses. Maga sírhely egy vonalban áll a Lincoln-emlékművel és a Washington-emlékművel. Az elnök meggyilkolása után az özvegy First Lady, Jacqueline Kennedy kérte, hogy örökmécsest állítsanak a sírra. Az ötletet az az örökmécses adta neki, ami a párizsi diadalív mellett, az ismeretlen katona sírjánál található, melyet férjével még 1961-ben látogatott.
A sírhelyhez az amerikai hadsereg mérnöki hadteste építette ki a mécsest tápláló gázvezetéket. A lángot Jacqueline Kennedy gyújtotta meg az 1963. november 25-én tartott temetési szertartás végén. Mindezt közvetítette az országos televízió, és műholdon át több külföldi csatorna is. 1967-ben Kennedy elnök testét áthelyezték jelenlegi végső nyughelyére, amelyet Cape Cod-i kövek és márványtömbök vesznek körül, melyekre a beiktatásakor tartott beszédének részleteit vésték. Az új örökmécsest földalatti földgázvezeték táplálja, melyet a Chicagói Gáztechnológiai Intézet tervezett. A mécsest ideiglenesen áthelyezték az újratemetés időtartamára, és egész idő alatt égett. A jelenlegi mécses másfél méteres kör alakú gránitkő tetején áll, Kennedy sírjának fejénél. Állandó szikrát hoztak létre benne, ami újra meggyújtja a lángot, ha kialszik (például az esőtől vagy hótól). A szerkezet állandó levegőbefújással éri el, hogy a láng mindig azonos színű legyen.
|
JFK és családja... |
A közelben van eltemetve a Kennedy család több tagja is, Bobby Kennedy, aki elnökjelölt volt, s Los Angelesben egy magányos merénylő golyóinak lett áldozata, Edward "Ted" Kennedy, aki 1962-től 2009-ben bekövetkezett haláláig volt Massachusetts egyik szenátora, valamint a legidősebb fivér, Joseph Patrick "Joe" Kennedy, Jr. aki a II. világháborúban, mint pilóta veszítette életét, valahol Franciaország felett.
|
Ted Kennedy sírja |
Az egyik legnagyobb, mondjuk így látványosság az Ismeretlen katona sírja, ahol minden fél órában a temetőben, éjjel-nappal, az év minden napján őrség van. Egészen pontosan négy ismeretlen katona sírját őrzik. És három testet. Az I. és a II. világháború, valamint a Koreai és a Vietnámi háború egy-egy katonája nyugodott itt. Aztán a vietnámi katona azonosságát 1998-ban megállapították, s így őt a családja haza vitte. Azóta az a sírhely üresen áll. Maga az őrségváltás is nagyon látványos, valamit az is, hogy pontos menetrendje van az őrzésnek. Egy gumiszőnyegen lép a katona egészen pontosan huszonegy lépést, majd kelet felé fordul, s 21 másodpercig néz arra. Utána ismét 21 lépés következik, s ismét 21 másodperces nézés észak felé. S ez ismétlődik fél órán át, amíg nem jön a váltás. Minden egyes fordulónál áthelyezi a fegyvert a látogatók felőli vállára, azért, hogy megmutassa, ha kell fegyverrel védi meg a sírokat. Ez a huszonegy lépés, a huszonegy másodperc azért alakult ki, mert a huszonegyes szám a legbecsesebb a katonáknál. Amikor az új elnököt beiktatják 21 díszlövést adnak le.
|
Vendéglátóinkkal...
|
Egyébként nagyon érdekes volt, hogy egy család beállt a fotózáshoz, s alapból mind az összes vigyázzba vágta magát és tisztelgett. S ez nem gyerekes, vicces tisztelgés volt, hanem látszott rajtuk, hogy ezt halál komolyan gondolják. Hát igen. Ebben az országban minden reggel elmondják a hűségesküt a zászlónak. Amikor iskolába jártam akkor olyan szinten nem vette egyikünk se komolyan a reggel az első óra előtti, s délután az utolsó óra utáni kvázi imát, hogy csak na. Legyünk túl rajta, ez volt az elv. Lehet, hogy itt is van, aki így gondolkodik, de mégis a többség ezt fontosnak és komolynak érzi.
|
Az őrségváltás |
Sok híres ember sírja és híres esemény emlékműve van itt. Két űrsiklóra emlékeznek itt, az egyik a Challenger űrsikló. A Challenger-katasztrófa volt az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be. 1986. január 28-án az STS–51–L küldetés keretében indított Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzetén tartózkodó hét űrhajós meghalt: Greg Jarvis, Christa McAuliffe, Ronald Ervin McNair, Ellison Shoji Onizuka, Judith Arlene Resnik, Michael John Smith, és Francis Richard Scobee. A későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsítófokozat (SRB) tömítőgyűrűje okozta a balesetet. Három űrhajós van Arlingtonban eltemetve. Ez az űrrepülés azért lett volna különleges, mivel ezen utazott volna az első civil űrhajós, méghozzá egy tanárnő, aki iskolai előadásokat tartott volna. Az űrhajósok halálának közvetlen okát nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni, mivel a leszakadt legénységi kabin olyan nagy sebességgel csapódott az óceánba, hogy minden nyom megsemmisült. Az adatok alapján a robbanás során nem érte olyan nagy erőhatás az űrhajósokat, ami halálos vagy súlyos sérüléseket okozott volna, viszont valószínűleg eszméletüket vesztették a hirtelen nyomáscsökkenés miatt. Nagy valószínűséggel az óceánba való becsapódásba haltak meg szerencsétlenek.
|
A Challenger-emlékmű |
Közvetlenül mellette van elhelyezve a Columbia űrsikló emlékműve. Amikor repülésről beszélünk - legalábbis szerintem - két nagyon veszélyes dolog van. A felszállás és a leszállás. A Columbia űrrepülőgép helyi idő szerint 2003. február 1-jén 9:16-kor szállt volna le a Kennedy Űrközpontnál. Egy órával korábban gyújtotta be a fékező hajtóműveket. 9:00-kor megszakadt a kapcsolat az irányítóközpont és az űrrepülőgép között. A közvetítésekben már csak a űrrepülőgép maradványai látszottak. A katasztrófát a CAIB bizottság vizsgálta. Eredményként az alábbi nyilatkozat szolgál (Scott Hubbard, a szakértői bizottság egyik tagja): „A Columbia szárnyának elülső bal oldali belépő élén támadt sérülést az indításkor az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályáról leváló szigetelőanyag okozta, ami az űrsikló megsemmisülését és a rajta utazó hét asztronauta halálát okozta.”
A belépő élen ütött résen február 1-jén a Föld sűrű légkörében történő visszatéréskor forró gáz áramlott a Columbia bal oldali szárnyának a belsejébe, ami elolvasztotta a szárny fém szerkezetét és ennek következtében az űrrepülőgép mintegy 60 kilométeres magasságban darabokra szakadt. Ők talán szerencsésebbek voltak, mint a Chellenger űrhajósai... Nagy valószínűséggel semmit se vettek észre.
|
A Columbia emlékműve |
Magyar érintettségű sír és emlékmű is található Arlingtonban. Megtalálható Számvald Gyula, később Stahel Gyula, Stahel-Számvald Gyula (Szeged, 1827. november 5. – New York, 1912. december 4.) honvéd főhadnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak altábornagya, az Amerikai Egyesült Államok diplomatája, a Medal of Honor tulajdonosa sírja. Jó barátja volt Petőfi Sándor. A világosi fegyverletétel után távozott először Lipcsébe, majd Londonba, s utána az Egyesült Államokba. Részt vett a polgárháború számos csatájában, különösen kitüntette magát 1862. június 8-án a Cross Keys-i ütközetben, majd 1864. június 5-én a piedmonti ütközetben. Ez utóbbiért 1893-ban megkapta a legnagyobb amerikai katonai kitüntetést a Medal of Honor-t. Majd amerikai főkonzul lett Japánban, majd Sanghajban. Sírja teljesen elüt a környezetétől, talán ezért keltette fel a figyelmemet.
|
Stahel Gyula síremléke |
A másik magyar "érdekeltségű" emlék a Pan Am 103-as járatának emlékműve, amit a világ egyszerűen Lockerbie-i katasztrófa néven ismer. A Pan Am 103-as járata a Pan American World Airways (Pan Am) harmadik menetrend szerinti transzatlanti járata volt London Heathrow és New York JFK repülőtere között. 1988. december 21-én az ezen az útvonalon repülő N739PA lajstromjelű, „Clipper Maid of the Seas” névre keresztelt Boeing 747-121 megsemmisült, roncsai a skóciai Lockerbie kisvárosára zuhantak. A katasztrófát követő nyomozás során kiderült, hogy a gép első rakterében egy 350-450 gramm közötti tömegű plasztikbomba robbant. A robbanás a gép szinte azonnali megsemmisüléséhez vezetett. A 130–190 km/h sebességű szél a roncsokat mintegy 130 km hosszan, 2189 km² területen szórta szét. A katasztrófának 21 országból összesen 270 áldozata volt, közülük 4 magyar és 189 amerikai.
|
Három magyar áldozat nevét megtaláltam. |
Ez a katasztrófa volt szeptember 11. előtt az egyik legnagyobb terroristák által elkövetett légi katasztrófa. Szegények közül sokan túlélhették a robbanást, s maga a becsapódás végzett velük.
|
A Pan Am 103-as járatának emlékműve |
Rengeteg mindent meg tudtunk volna még nézni Arlingtonban, de este hét órakor bezár, s finoman kitereltek bennünket. Még egy helyre szerettünk volna még aznap elnézni, méghozzá a Pentagonnak a szeptember 11-i támadással kapcsolatos emlékművét. Azt majdnem elfelejtettem leírni, hogy a Pentagon szeptember 11-i áldozatainak egy része szintén Arlingtonban van eltemetve, méghozzá azok, akiket semmilyen módon nem lehetett azonosítani.
|
Háttérben a Pentagon |
Maga a Pentagon nagy. Méghozzá nagyon nagy. A belső folyosóinak hossza 28 kilométer, több mint 27 ezren dolgoznak ott. 14 hektárnyi terület, az épület szabályos ötszög alakú, öt oldala van. A föld felett öt szintje található, további kettő a felszín alatt helyezkedik el. Magát az épületet George Bergstrom tervezte, s ami nagyon érdekes, hogy 1941. szeptember 11-én kezdték el építeni. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás során az American Airlines 77-es járata becsapódott a Pentagonba, kioltva 125 embert életét, akik az épület nyugati felén dolgoztak. Ezen kívül a gépen is meghalt mind az 59 ember. A legfiatalabb áldozat három éves volt, a legidősebb 71.
|
A 9/11 emlékmű |
A Pentagon nyugati oldalán található emlékmű az áldozatoknak állít emléket. Nagyon érdekes, engem a repülőgép szárnyaira emlékeztető szobor áll minden áldozat emlékére, születési évekre felosztva. Ezen kívül egy pont, ahol a földet érintette a repülő külön jelölve van. Először földhöz ért, aztán felpattant, s becsapódott az épületbe. Házigazdánk ismerőse épp ott volt egy értekezleten, s a teremben mindenki meghalt, rajta kívül. Ő úgy élte túl, hogy valami szekrény rádőlt, s megvédte.
|
Amikor több családtag is ott pusztult, azt is feltüntették... |
Az emlékhelyen összefutottunk egy leszerelt katonával, aki a merénylet idején ott dolgozott az épületben. A Pentagon akkora, hogy ő, aki az épület másik oldalán volt, nem is vett észre semmit. De több ismerőse ott halt meg. Ő mesélte, hogy minden nap reggel ökumenikus szertartás van ennél az emlékműnél, s mindig van ott valaki, aki válaszol a kérdésekre.
|
Ezt a részt teljesen újra kellett építeni... |
Nagyon elfáradtunk ezen a napon. Érdekesség, hogy a négy helyszín közül, ami szeptember 11-hez kötődik így már három helyen jártunk. Shanksville, Pennsylvania államban, ahol az utasok fellázadtak, s ezért lezuhant a gép, még nem jártunk. Bár nincs annyira messze. S ami késik, talán nem múlik. Mindezek után elindultunk hazafelé, s egy kitűnő vacsora után hosszas beszélgetésbe merültünk, ami nagyon mély és érdekes volt. S felkészültünk a vasárnapra, ami még további kalandokat jelentett... De erről a következő bejegyzésben mesélek majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése