Holnap július 3-a lesz, ebből következik, hogy jelen sorok írásakor már alig 34 óra van hátra július 4-ig, ami nem más, mint a Függetlenség napja. Valamelyik előző bejegyzésemben már írtam erről az ünnepről, melyet mi úgy fogunk megünnepelni, hogy elmegyünk eddigi legnagyobb csavargásunkra. Ha minden sikerül, akkor szolíd ezer mérföldet fogunk autón megtenni, bejárva ez által Pennsylvania és New York államokat, illetve egy ici-picit átleskelődünk Kanadába is. Már, ha átengednek bennünket, mert a neten is azt olvasom, no, meg Vas Laci barátunk is azt mondta, hogy igencsak kekeckedők a határnál, de semmi gond, én lenni hülye turista, alig érteni japánul. Japánul pláne, de angolul se.
|
Vagy tucatnyian próbáltak lejutni különféle eszközökkel itt... Nem sikerült nekik. Élve. |
Szép dolog a karácsony, különösen az előkészületek, mondta volt a nagyapám, s ez alapján szeretnék most az előkészületekről pár szót. Néhány hete alakult ki pontosan, hogy merre is akarunk menni, aztán rájöttünk, hogy ez igen nehezen teljesíthető autó nélkül. Persze az útitervet is racionálni kellett, mert Amerika marha nagy ország. Mivel Philadelphiában a parkolás rendkívül nehézkes, ezért végül nem vettünk autót. Uccu neki, akkor béreljünk. Ami pozitívum, hogy rengeteg szolgáltató van. Egybe be is iratkoztunk, igaz, azóta se vettük igénybe, ez a Zipcar. Ez inkább rövidebb utakra jó, arra, ha valami nagybevásárlást akar csinálni az ember, s kell egy kocsi. Órára is ki lehet venni. De a hátránya, hogy 180 mérföld a napi korlát, ha annál többet vezetsz fizetni kell mérföldenként. Az Enterprise nevű szolgáltató nagyon jó, nagyon olcsó, de nagy hátránya, hogy nem lehet vele átlépni a kanadai határt. Így végül egy Alomo nevű cégnél kötöttünk ki, ami olcsó is, kényelmesnek tűnik, meg a határt is át lehet lépni az autójával.
|
Egy kocsibérlő pult |
Persze választhattuk volna, hogy repülünk a Niagaráig, de az kettőnknek olyan 800 dollárba jött volna ki. S akkor ott kell kocsit bérelni. A vonat olcsóbb, kb. 200 dollár, ellenben 14 óra, s többszöri átszállás. Az interneten találtam egy oldalt, ami elég korrekt, s magyar nyelvű is, s ott elég gyorsan lehetett autót bérelni. Feldobott több céget, s abból ez az Alomo volt a legkedvezőbb. Nagyon lényeges, hogy ha valaki kocsit bérel Amerikában külön kössön rá kiegészítő biztosítást, mert így bármi történik, mondjuk egy baleset, vagy bármi nem kell az embernek fizetnie sok ezer dollárt.
|
Azért néhány papír kellett ehhez az úthoz... |
A másik ami lényeges, hogy nem mindegy, hogy helyileg hol bérli az ember a kocsit. A repülőtereken annyival olcsóbb, hogy nekünk az is megéri, hogy taxival kimegyünk oda. Nem is beszélve arról, hogy ott 24 órás a kiszolgálás, míg itt a városban csak munkaidőben vannak. S a bérleti díj napi szinten a városban 40-50%-al többe kerül. A kocsikat általában feltankolva adják oda, s úgy is kell visszaadni. Ez tiszta sor. Aki a keleti parton akar bérelni, nézze meg, hogy van-e egy un. E-Z-pass nevű eszköz a kocsiban. Ezzel lehet az autópályákra úgy felhajtani, hogy ne kelljen mindenhol külön az Only cash sorba beállni. Egyébként az autópályadíjak nem annyira erősek, mondjuk kivétel a New York-i alagutak, mert az 13 dollár utanként, de máshol 4-5 dollár.
|
Itt lehetett magyar nyelven is bérelni... Ami a kisbetűs részek miatt nem lényegtelen. |
A hotelbérlés nem volt új feladat, mondhatni nagyon egyszerű. Már otthon is ismertem a booking.com oldalt, rákeres az ember a településre, megnézi mit akar bele (mi minden helyen kértünk reggelit, ami általában ingyenes volt, de mondjuk csak a hotelek 20%-ában van), s kiválasztja. Az amerikai hotelek, főleg motelek picit hasonlítanak az un. római házakhoz, belső udvarral vannak ellátva, ahova az ember a kocsiját teheti, s éjjel, ha felébred, kinézhet az ablakon, s jó éjt kívánhat kicsi autójának. Elég jó áron sikerült szállásokat kapnunk 80-100 dollár között, ami július 4-e környékén igencsak megfelelő. Természetesen mindegyik árához hozzájön az adott állam, illetve adott megye adója, ami egy 10-12% körül van.
|
Egy tipikus amerikai motel |
Nos, akkor még az útiterv. Holnap késő délután indulunk, s elmegyünk Gettsyburg-be. Ez 142 mérföld, elvben olyan két és fél óra, Baltimore felé, majd nyugatnak. Ott reggel megnézzük a híres gettysburgi csata helyszínét, s északnak vesszük az irányt. Egy bő hat órás utazással, ami 342 mérföld elmegyünk Niagara Falls-ba, annak is az ontariói, azaz kanadai oldalra, ott alszunk. Másnap visszajövünk az USA-ba, s megnézzük erről az oldalról is a Niagarát, majd délkelet felé indulunk, s Scrantonban alszunk. Ez 272 mérföld, bő öt óra. S vasárnap délután szépen hazajövünk, egy szűk 3 órás utazással, ami nem több, mint 125 mérföld.
|
Amerikának alig pici csücskét tesszük meg... De ez a táv körülbelül a Budapest - Brüsszel - Párizs távolság |
Ehhez még a menet közben is letérések, ötletek is hozzájönnek, így kijön szűken a 900-1000 mérföld, ami itt nem is akkora távolság. Lényegileg mindössze Pennsylvania és New York államokat járjuk meg. Na jó, egy ici-picit beleszagolunk Marylandbe, de az nem olyan sok. Úgyhogy uccu neki, irány a világ vége, s hosszú beszámolóval a hosszú hét végéről majd jelentkezem.
|
Éljen július 4-5-6. :D |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése