Még mindig New York... Szent Patrik Székesegyház, Metropolitan Múzeum

Utunkat folytatva úgy gondoltuk, hogy megtekintjük a Szent Patrik Székesegyházat. Picit az is bennem volt, hogy azon kívül, hogy ez egy hatalmas és építészetileg is különleges hely, mégiscsak New York katolikus székesegyháza. Arról nem is beszélve, hogy pár nappal korábban hunyt el Edward Michael Egan bíboros, aki New York korábbi érseke is volt. 

Nyugodjék békében

A gyönyörű neogótikus stílusban épült romai katolikus templomot arra a telekre építették, melyet a XIX. század elején egy Francis Copper nevű üzletember adományozott a Szent Patrik templomnak, mely akkor a város déli végében volt megtalálható. John Joseph Hughes New York-i érsek 1853-ban jelentette be, hogy egy új katedrálist emelnek majd a régi Szent Patrik-székesegyház pótlására. Alapkövét 1858-ban tették le. A templom végül 1878-ra készült el, a következő évben szentelték fel és nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A katedrális márvánnyal bevont téglából épült, amelyhez a nyersanyagokat Massachusettsben és New Yorkban bányászták. Az épület, mely összesen 2200 ember befogadására alkalmas, egy egész háztömböt foglal el az 50. és 51. utcák, illetve a Madison és az Ötödik sugárutak által határolva. A legmagasabb torony száz méterre magasodik az utcaszint fölé. Ablakai gyönyörű festett üvegből készültek, amerikai és európai mesterek munkái.

Bár száz méter, de gyakorlatilag eltörpül a többi épület között...

Jelenleg éppen hatalmas felújítás folyik, így sok mindent nem lehetett benne látni. Hallani viszont annál inkább. Nincs is csodásabb dolog az orgona hangolásánál... Nagyjából ahhoz hasonlítanám, amikor egy macskát a farkincájánál fogva húznak. A katedrális egyébként több szempontból is különleges. Az altemplomban eltemetettek között nyolc New York-i érsek van, és itt nyugszik Pierre Toussaint (1766-1853), az amerikai karitász egyik alapítója is, akinek boldoggáavatási pere – Fulton Sheen érsekkel (1766-1853) és Terence Cooke bíborossal (1921-1983) együtt – folyamatban van. Emellett itt misézett először pápa amerikai földön, mégpedig Boldog VI. Pál. De járt itt Szent II. János Pál is, és XVI. Benedek is. 

Alapos felújítás alatt...

S egy érdekesség. Az útikönyv alapján, melyet New Yorkról olvastam, a katedrális többek között azért viseli Szent Patrik nevét, mivel New York akkori lakosságából a katolikus vallás főleg az írek között volt elterjedve. S a templom felépítésének összegének jelentős részét is - hogy szinte szó szerint idézzem az útikönyvet - az írek adták össze. De egy ekkora épület építése nincs adósság nélkül. Néhány hete a Passaic-i Római Katolikus Magyar Templom évkönyveit, kiadványait digitalizálom, s rakom fel az egyházközség honlapjára. Hihetetlen érdekes kordokumentumok. Az első plébános, Messerschmidt Géza indított egy "hitbuzgalmi lapot". melynek Hajnal volt a címe. Nem sokáig maradt fenn, mert egy év után lényegileg tönkrement. De az első számában, mondhatni a színes hírekben volt egy rész a Szent Patrik Székesegyházról. Ez egy kis érdekesség, hogy a korabeli sajtó is beszámolt arról, hogy egy ekkora épület építésére nincs az a pénz, ami elég... Ami pedig ezeket a dokumentumokat illeti, hamarosan szakítok rá blogbejegyzést, mert nagyon érdekes, aranyos, néha megmosolyogtató... 

A székesegyház után már csak egyetlen hely volt, melyet aznap meg akartunk nézni. S ez a Metropolitan Museum of Arts volt, a világ harmadik legnagyobb múzeuma. Akartuk megnézni, be is mentünk, néztük is, de még egy huszadát se láttuk. Hatalmas. Most szombaton is visszamegyünk, szerintem három napi hideg élelemmel felszerelkezve. Szerencsére itt nincs előre megszabott belépő, elvben mindenki annyit ad, amennyit akar, de ha lehet minimum 25 dollárt kérnek. Nos, picit pofátlanul a sajtóigazolvány ürügyén, hát lényegesen kevesebbet adtunk. Illetve nem adtunk, de itt főleg írek élnek, s nem skótok, úgyhogy ezt a témát gyorsan le is zárom. 

S ez még csak a múzeum térképe... 

A múzeum maga megtekinthetetlen nagyságú. 190 ezer négyzetméter. Ha ötven négyzetméternek veszünk egy normál lakótelepi lakást akkor 3800 lakás férne el benne. Állandó gyűjteménye több mint kétmillió tárgyat tartalmaz, 19 múzeumi részlegbe rendezve. Mi ezen a délutánon a görög, a római, az etruszk és az egyiptomi kiállítást néztük meg, s halálosan elfáradtunk. 

Egy a kétmillióból...

Nekem legjobban az egyiptomi rész tetszett, rengeteg múmiával, hihetetlen gyűjteménnyel. Bár a Met egyiptomi gyűjteményének nagyobb része adományokból, magángyűjteményekből származik, a múzeum maga is szervezett 1906 és 1941 között tudományos expedíciókat a helyszínre, és természetesen az így feltárt és feldolgozott leletek tudományos szempontból még értékesebbek. Az így szerzett tárgyak a 36.000 darabos, Egyiptom történetét a paleolitikumtól a római korig végigkísérő kollekció csaknem felét teszik ki.

3000? 3500 év? Hát elég jól tartja magát...

A negyven termet számláló egyiptomi szárny legértékesebb kincsei közé tartozik az a 24 famodell, amelyeket Dejr el-Bahariban találtak egy sírban, 1920-ban. Ezek a modellek példátlan részletességgel állítják elénk az egyiptomi Középbirodalom korai szakaszának életét, csónakokat, kerteket, a mindennapok jeleneteit. Sajnos a legnagyobb rész (mivel este valami koncert volt ott) nem volt megtekinthető, így Dendur temploma, melyet Egyiptom úgy ahogy volt kompletten adományozott az USA-nak még ránk vár. Ahogy még rengeteg minden...

Nem ilyesmi volt az ötödikes törikönyvön?

Egy idő után fel is adtuk, s eldöntöttük, ha már most hétvégén úgyis megyünk Passaicba, hiszen március 15-i ünnepség lesz, bemegyünk, de most csak és kizárólag a MET-be. S nézzük, amíg bírjuk. S utána, mivel a szombatra elég jó időt mondanak, irány a Central Park, no meg Passaic...