Karácsony Amerikában

Vannak ünnepek, amitől egy picit előre tartottunk. A karácsony pont ilyen. Ancsa nagyon szülős, én kevésbé, s pont ezért aggódtunk azon, hogy milyen is lesz a karácsony Amerikában. Mert azért nagyon más, mint otthon. Nem csak azért, mert a rokonok nincsenek jelen, hanem mert úgy általánosan más. Néhány nappal karácsony előtt néztünk meg egy filmet. Maga a film nem fog bekerülni a filmtörténetbe, mivel hát mondjuk úgy, hogy ez egy családi mozi, nem is túl nagy szám. Ellenben nagyon-nagyon jellemző Amerikára. Ennek a filmnek az a címe, hogy Nagy karácsonyi izzócsata. Két férjről szól, régen barátok voltak, s most mindent megtesznek azért, hogy legyőzzék egymást abban, hogy ki tudja szebben (?), inkább mondjuk giccsesebben feldíszíteni a házát. Ugyanis itt Amerikában a ház feldíszítése alapvető dolog. Minél inkább, minél jobban fel kell díszíteni, ki kell világítani, látványosabbá kell tenni. Éppen ezért az áruházakban hihetetlen giccses dolgokat lehet vásárolni, s legtöbbnek semmi köze nincs is karácsonyhoz. S teszem hozzá ezek a díszek nem olcsók. Sőt kifejezetten drágák...

Ellenpélda - egy ízlésesen feldíszített ház...

A karácsonyi díszítés egyébként már jóval korábban elkezdődik, itt már karácsonyfát közvetlenül karácsony előtt nagyon nehéz kapni. December hónap elején még vannak a boltokban, aztán már csak kevés, nem hoznak újabb szállítmányt. Nekünk abból a szempontból is szerencsénk van, hogy van egy "mindent tudó" pap barátunk, aki jól ismeri a környékét, s el tudott vinni Passaic mellett egy Home Depotba, ahol még akadt néhány kisebb fa is. Az átlagos fák ugyanis egyszerűen nem fértek volna be a lakásunkba. Még ami most van az is csak nehezen, de éppen. Igaz kivarázsolni a lakásból nem lesz könnyű... De ez még arrébb van, szerencsére.

Egy másik ház valahol New Jersey-ben.

Végül is azt mondhatom, hogy a karácsony nagyon szépen sikerült. Mi itthon 23-án este ültük meg az ünnepet, Ancsa kapott egy díszes csatos könyvet, amibe majd ha talál olyat, amit jegyzetelni tud irogathat, én kaptam egy kispárnát, valamint egy puzzle-t, amit Ancsa aztán össze is rakott. Hiába neki ilyen pepecseléshez több a türelme. Másnap aztán, 24.én, amikor el tudott jönni Ancsa a munkából (itt ugyanis 24-e munkanap, ahogy 26-a is...) nekiindultunk, hogy Passaicban, a magyar közösségben ünnepeljük meg a szentestét. Úgy néz ki számunkra a szenteste egy veszélyes üzem, mivel néhány éve anyósom is szentestén törte el a bokáját, nekem meg sikerült belelépnem egy gödörbe, ami szakértő ránézések alapján részleges szalagszakadással járt, de hát belefér. A vigilia mise és az éjféli mise között Laci atyánk kitünő sajtokkal kínált bennünket, majd a Keresztes családdal próbáltunk, hiszen az éjféli mise előtt pár gitárost dalt is énekeltünk... Bizony, jelentett nehézséget az, hogy nem voltunk összegyakorolva, nem is beszélve arról, hogy nyelvi problémák is akadtak, mert az énekesek között volt olyan, aki nem beszél magyarul... De valahogy összejött, s a kántor barátunkkal azt is megbeszéltünk, hogy ha Laci atya megengedi, még mielőtt hazaköltözünk összehozunk egy nagy gitáros misét. De azt jóval több próbával...

Hihetetlen volt, ahogy a kicsi lányok énekeltek... Annyira lelkesek, s annyira tetszett nekik a dal, hogy amikor pár nappal később eljöttek Philadelphiába, mert valami jég-revűre mentek, s felnéztek hozzánk itt is úgy daloltak, mint a kisangyalok... Persze az éjféli mise későn van, így a három lányból kettő biztosan bealudt, a harmadik, a legkisebb meg magáról sztárfotókat készíttetett, hogy ő alszik, tessék fotózni.

Ami későn van, az későn van...

A mise után - s ez itteni szokás, ilyet otthon nem láttam - a plébánián szolid falatozásos parti volt, ahol az egyházközség apraja-nagyja jelen volt. S itt ért engem egy nagy meglepetés. Már hónapok óta mutogattam Ancsának, hogy milyen szép helikopter modellt lehet kapni, ami gyönyörűen repül, távirányítós, stb. Még karácsony előtti napon is bevittem a boltba, hogy megmutassam - szolíd célzással... De sajnos elfogyott... S Ancsa összebeszélt Keresztes Rékáékkal, akikről még lesz szó, s ők elintézték, szereztek, kaptak... S így az éjféli mise után még egy ajándékot kaptam... S ez olyan jó... Azóta gyakorlom a repülést, bár a lakásunk nagyon kicsi, így most még csak a biztonságos le és felszállást tudom próbálgatni.

Karácsonyi áldomás

Egyébként ez a karácsony még egy szempontból volt nagyon különleges. Amikor elmentek a vendégek plebános urunkkal kiültünk az udvarra egy szivarra. 17 fok volt. Celsiusban. És pluszban. S konkrétan a kabátomban melegem volt. S mindez hajnali 3 és 4 óra között. December 25-én... Hát mit mondjak, nem igazán emlékszem olyan karácsonyra, amikor ennyire meleg lett volna. Igaz, hogy délebbre vagyunk, mint Magyarország, de akkor is.

Másnap a mise után nekiindultunk, mivel Ancsának 26-án már be kellett mennie dolgozni. Amerikában a szabadnapokat rendkívül szűken szabják. Egyébként érdekesség, idén ez nem valósult meg, hiszen 25-e hétköznapra esett, de amikor 25-e hétvége, akkor külön adnak egy napot, ami a karácsony megült napja, a hét végét követő hétfő. A szabadnapok számának ugyanis meg kell lennie, akkor is, ha az hétvégére esik...

Ancsa és Keresztes Feri, a kántor... Az ő lányai énekeltek velünk...

Elvben a karácsonyunk véget is ért volna, ha nem kapunk egy nagyon kedves meghívást Keresztes Feriékhez. Ugyanis 28-án, szombaton tartották a karácsonyi partijukat, amikor a családjuk összegyűlik, s együtt ünnepel. S erre külön meghívtak bennünket. Mindenki vitt valamit, mi például krumplispogácsát sütöttünk, jó négy órán keresztül... De úgy láttam megérte, mert örömmel fogyasztották.

Volt ott zene, móka, kacagás...

Miben más a karácsony Amerikában? Egyfelől más a hozzáállás. Mivel a már sokat emlegetett politikai korrektség miatt szeretik a vallási oldalát minél inkább kicsinyíteni, ezért inkább látványosabb, mint bensőségesebb. Másfelől viszont készülnek rá, hetekkel korábban már díszítik a lakást, a házat. Kiteszik a kandalló fölé (már akinek van) a nagy harisnyákat, csizmautánzatokat... S rengeteg ajándékot adnak egymásnak. Ebben a kérdésben maradt egy csepp hiányérzetünk, mivel az általunk feladott karácsonyi csomag rendben megérkezett Magyarországra, addig az onnan feladott csomag azzal a kitétellel, hogy mi nem kerestük visszament... Pedig a postástól többször kérdeztük, hol a csomag. S értesítőt se dobtak be... Hát ez van, majd ha hazamegyünk megkapjuk az ajándékokat, bár bevallom az egyik legnagyobb ajándék az lesz, ha majd hazamegyünk... Mert karácsonyozni picit jobb otthon.

A világutazó karácsonyi csomagunk...